Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1870
1870. május - Oldalszámok - 18
-18 A megküldött uj alapszabály-szervezet áttanulmányozás, s véleményes jelentéstétel végett Széki Béla egyházkerületi egyházi főjegyző s esperes elnöklete alalt t. Véghelyi Imre, nt. Pap Gábor esperes, —Bocsor István s Vályi Ferencz tanár — és nt. Stettner Ignácz lelkész urakból álló küldöttségnek kiadatik, e részbeni jelentésük az őszi közgyűlésre váratván. 84. Mult évi közgyűlés 243. pontjára nt. mezőföldi egyházmegye részéről jelentetett: miképp t. Halom Ádám lelkész ur ügyében azért nem intézkedhetett mert a tárgyiratok az egyházkerülettől mind ez ideig le nem küldettek. « Egyházkerületi egyházi főjegyző ur ujolag utasiltatik, hogy a hiányzó tárgyiratok iránt mind az egyházkerületi, mind a püspöki levéltárban kutatást tartván, illetőleg tartatván, a meglelt iratokat a nt. mezőföldi egyházmegyéhez átszármaztassa, illető egyházmegye saját levéltárának ez érdekbeni kutatására szintén utasíttatván. 85. A nagytiszt, egyházmegyékből a tömeges biztosítás tárgyában beérkezett adatok, úgy a mult évi kgyülés jkönyve 193. pontja alatt nevezett küldöttség jelentésének átvizsgálására 46 szám alatt kinevezett küldöttség, következő előterjesztését mutatta be: „A kívánt adatok nem érkeztek be az eőrségi és veszprémi egyházmegyékből, — a pápai egyházmegyéből a jegyzőkönyvi értesítés is hiányzik. Drégelpalánki egyházmegyéből az egyházmegyei kgyülés tudatja jegyzőkönyvi kivonatban összes egyházainak a tömeges biztosításban leendő részvételét, de a biztosítandó épületek kimutatása nincsen mellékelve. — A komáromi egyházmegyének minden egyháza biztosít, s a biztosítandó épületek teljes kimutatása beterjesztetett. — Mezőföldi egyházmegyében biztosított 5 egyház; nem csatlakozik a biztosításhoz 5 egyház; — később fog csak nyilatkozni 13 egyház az iráni, fog e csatlakozni vagy nem? Belső somogyi egyházmegyében 63 anya- és 18 leányegyház közül 44 adta be nyilatkozatát, s ezek közül csak 14 nyilatkozott a tömeges biztosítás mellett. Tatai egyházmegyében biztosított 5 egyház, nem csatlakozását nyilvánitá egy egyház, — több egyházból ezután érkezend be nyilatkozat. E kimutatásból kitünöleg, több egyházmegyéből semmi adat sem terjesztethetvén föl az egyházkerületi közgyűlésre, s a komáromi egyházmegye kivételével minden egyházmegyéből hiányozván a teljes adatok, ezen adatoknak, a jövő egyházkerületi közgyűlést megelőzőleg ngos főtiszt. Superintendens úrhoz leendő beküldésére újból felhivandóknak véleményezzük az egyházmegyéket. Az egyházmegyékből beérkezett adatokkal együtt, az egyházkerületi egyházak épületeinek tömeges biztosítása iránti javaslattétellel az 1869. évi komáromi kgyülés jkönyve 193-ik pontja alatti határozatban megbízott küldöttségnek jelentése is részünkre kiadatván, mint szinte ennek kapcsában oz 1-ső magyar általános biztosító társulatnak, — pesti biztosító intézetnek, — Viktoriának, — s nemzeti biztosító társulatnak azon kedvezményeket tartalmazó átiratai, mely kedvezményeket kerületünk egyházainak tömeges s több évre kiterjedő biztosítás föltétele mellett felajánlanak, felolvastuk, összehasonlítottuk e társulatoknak kedvezményes ajánlatait, mint szintén azon szerződést mely a tiszántúli evang. ref. egyházkerület és a pesti biztosító intézet között költetett, mely szerződésben foglalt kedvezmények melletti szerződés-kötést ajánlja föl az 1-ső magyar általános biztosító társulat is. A felajánlott kedvezményeknek mérlegelése s beható vizsgálódás után, mint a fölebb nevezett küldöttség úgy mi is: Az általános biztosító társulattal kötendő szerződést ajánljuk mert: a) E társulat állal felajánlott kedvezményeket egy társulaté sem szárnyalja túl, sőt a Viktóriáé s a nemzeti biztosító társulaté mögötte messze elmaradnak. b) Anyagi erejöket — mely legbiztosabb mérlege az általuk nyújtott kezességnek — összehasonlítván, az első magyar biztosító társulat első sorban áll. c) A pesli biztosító intézet is a tiszántúli egyházkerületnek nála tömegesen biztosított egyházi középületeit az első magyar általános biztosító társulatnál biztosította viszont, mely viszonyosság előnyében az első magyar általános biztosító társulat is részesítendi a pesti biztosító intézetet azon esetre, ha egyházkerületünk vele kötendi meg a tömeges biztosítási szerződést. d) A már biztosított egyházaink túlnyomó többsége az 1-ső magyar általános biztosító társulatnál biztosílván , az előnyökben részesül. Fölmerült az a kérdés: hogy, ha megköttetik az 1-ső magyar általános biztosító társuhllal a szerződés, mi czélra lesz fordítva a nevezett társulat állal visszafizetendő 20%? nézetünk, illetőleg javaslatunk c tekintetben oda irányul, hogy a vissza fizetendő összeg a biztosító egyházak előnyére, még pedig az általuk befizetett biztosítási összeg arányában lesz fordítandó s értékesítendő az állal, hogy a visszafizetett öszszegek a r. komáromi takarék-pénztárba gyümőlcsözés végett belételvén, ha oly magasságra emelkednek, hogy kamataikból a biztosításhoz járult egyházaknak évi biztosítási összege fizethető leszen, akkor ezen egyházaknak köépülelei a kamatokból biztosíttatván, a biztosítási díj fizetésének terhe alul felszabadulnak. Okaink következők: 1. A biztosifás eszméjét népszerűvé kell tennünk s ha azon előnyt, hogy később fizetés nélkül is biztosítva leendnek kőépiileteik, kilátásba helyezhetjük az egyházak előtt: több egyházat fogunk Megnyerni a bizlosilás ügyének. 2. Vannak egyházaink melyek több évre biztosiiván azon előnyt élvezik, hogy minden 5-ik évben díj nélkül bizlosítvák középületeik. Ha az egyházkerület a visszafizetendő 20°/ o nem a biztosító egyházak előnyére értékesítené, nem fognának a tömeges biztosításhoz csatlakozni: mert elvesztenék azon előnyt, melyet eddig mint különálló biztosítók élveztek. 3. Az osztó igazság is csak azt kívánja, hogy a ki a terhet emeli, azé legyen az abból eredő előny is.
