Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1869
1869. július - Oldalszámok - 3
3 — dig, mivel a belső-somogyi egyházmegye állal is kifejezeti azon óhajtás teljesítése, hogy Csurgón a tanítóképezde mellett tanitónö-képezdc is állittassék, nagy részben az által válik lehetővé, ha a gymnasium is az állam rendelkezése alá jő: ezen okoknál fogva mélta'nyos és elfogadható föltételek alatt kész vagyok a csurgói ref. gymnasiumot állami középtanodául átvenni, azon esetre, ha azt fenntartó b. somogyi egyházmegye önkényt fölajánlja, és az intézet jellegének ez átalakításába a tanodát alapított boldog emlékezetű néhai tolnai gróf Festetics György örököse, Csurgó jelenlegi birtokosa tolnai gróf Festetics György m. kir. miniszter úr ö nagyméltósága is beleegyez. „A mint n gymnasium vagyoni erejét, szerkezetét s viszonyait eddigelé ismerem, azt állami középtanodául a következő föltételek alatt volnék kész átvenni. 1. Az állam ugyanazon helyiségben (nem hat, hanem) négy osztályú algymnasiumot tartana fenn, mely a tanitóképezdéhez előkészítő tanintézetül szolgálna. Minthogy Kaposváron is van egy gymnasium, a jelen viszonyok közölt nem volna indokolt Csurgón egy főgymnasium. E helyett azonban a 4 osztályú gymnasium fölé egy felsőbb reáliskolát állit az állam, mi annyival inkább lehető, mert az alsó 4 osztály úgy is mint realgymnasium szervezendő. Azonban fenlartja magának a közoktatási államkormány, hogy ha az idők és körülmények kívánják, e felső reáliskolát ismét gymnasiummá alakíthassa át. 2. Az egyházmegye a gymnasium javára jelenleg birt összes pénzét s alapítványait továbhra is biztosítsa az állami középtanoda számára. E pénz s alapítványok jövedelme tanárok fizetésére fordittatík, s ha mi abból felül maradna, öszlöndíjjakul adassék ki az egyházmegye jelöltjeinek. Ekkép az egyházmegye által fizetett tanárokat, mindenkor maga az egyházmegye választhalja, azonban csupán a szerződésben is kikötendő képesítettséggel biró egyének közül, s hogy e képzettségre volt e kellő tekintet, e választás eredménye jóváhagyó tudomásvétel végett terjesztendő a közoktatási miniszter elé, de ki csak azon esetben semmisítheti azt meg, ha a törvényes képesítettség hiányoznék. Az egyházmegye által fizetett s választott tanárok fizetése, lakáson kivül nem lehet 800 forintnál kevesebb. — E tanárok egyike köteles a ref. vallású tanulóknak a vallás és erkölcstant tanítani. Az egyházmegye állal választott tanárok száma a jövedelem mennyiségétől függvén, ez iránt a részletes egyezkedésnél kell intézkedni. 3. Továbbá az állami középtanodához átadja az egyházmegye a gymnasium számára jelenleg birt összes épületeit, s úgy belsőségi telkeit, mint minden földbirtokot az állam kezelése alá. Azonban az egyházmegye állal fizetett tanárok számára ugyanannyi tanárlakást fenlart, de, hogy mely lakházak legyenek azok, (nehogy a koronként netán szükségessé váló építkezés akadályozva legyen) azt mindig az intézet állami hatósága határozza meg. Ugy a belsöségi telkekből, mint a földekből (s netán a tanári lakokból) az állam annyit különíthet el a tanitó-képezde számára szolgáló kerlekül s telkekül a mennyi szükség leend. — A többi fekvő birtok jövedelme a középlanodának épülete javítására, taneszközökkel felszerelésére, könyvtárára, s ezeken túl egyéb szükségére fordítandó. 4. A közlartásra netán létező alapok szinte áladandók. 5. Mind a fekvő birtok, mind a tökepénzek elkülönítve kezelhetők, s akként biztosíthatók az egyházmegye részére, mint a képezde átvételénél történt. 6. A középlanoda hitfelekezeti jelleggel nem biró közös országos tanoda lenne, mely teljesen az állami középlanodák szervezetével és rendszerével láttatik el, s az államkormány igazgatása alatt áll." slb. E kegyes intézvény a belső-somogyi nt. egyházmegyével közlendő oly figyelmeztetés mellett, hogy mind a csurgói középlanoda állami tanintézetül lett felajánlása, mind pedig az intézvényben foglalt válasz folytán leendő további elhatározásnak alapjául szolgált és szolgálható indokait, nézeteit, az egyházkerületi főtanácshoz beterjessze, s ezen egyházi felsőbb halóság mellőzésével a kérdéses fennforgó tárgyban lépéseket tenni óvakodjék, mert az egyházkerületi főtanács csak oly szerződést, oly egyességet ismerhet el érvényesnek mely tudtával és befolyásával történik. 91. Elnökileg előterjesztetett főtisztelendő Karsay Sándor dunántúli ágostai hitv. evang. superinlendens urnák azt jelentő hivatalos levele, hogy egyházkerületünk mult octóberi közgyűlése jegyzökönyvének 179-d. pontja értelmében a vegyes kerületi küldöttséghez a varsányi Ugy békés kiegyenlítésére, a ft. dunántúli ágost. hitv. evang. egyházkerület részéről nt. Tatay S á mu e 1 veszprémi esperes és lek. Ma t ko vi ch Tivadar egyházmegyei felügyelő urak lettek kinevezve. Megbizalik a főjegyzői hivatal, hogy e kinevezésről egyházkerületi küldöttségünket értesítse, és a varsányi kellemetlen viszályügynek minél előbbi szépséges elintézésére figyelmét különösen kikérje. 92. Olvastattak Gondol Gábor mk. miniszteri titkár úrnak mind nagyságos püspök úrhoz f. 1869-d. Február 23-án, mind pedig a fölisztelelü egyházkerület közgyűléséhez szinte f. é. május 7-d. napján intézett levelei, melyekben előadván, hogy még múlt 1868-ik deczember végével felhivatott a honvédelmi ministerium elnöki osztályánál szervezett titkári állomásra, s ennek elfogadása után, már folyó 1869—ik évi Január 2-d. napján szerencsés volt a kegyelmes kir. kinevezést is megnyerni. Azonban a ft. egyházkerület iránt ápolt kötelesség-érzete és mély tisztelete, nem engedte az általa reá ruházott joglanári tisztségnek azonnal leendő elhagyását, de miután a rendes félévi lanfo'yam be lelt végezve, s az állami közhivatal parancsolólag köveleli uj tisztségének elfoglalását, és e körülményhez képest mind szaktudományainak előadása, Í M
