Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1868

1868. október - Oldalszámok - 22

— 22 lehető legrövidebb utón hatályos pártfogásba részesítlessenek, és sérelmeik orvosoltatván, valahára békébe, 9 vallási szabadságuk háboríthatlan élvezetébe helyeztessenek: Azon alázatos kéréssel járulunk Nagyméltóságodhoz, hogy mivel az 1791: 26. t. czikk 6. §-ának rendölete szerént az evangeliomi mindkét hitfelekezelüek, a más vallásúak egyházai, hivatalnokai, és iskolái részére, sem pénz, sem termesztmény vagy munkabeli adózással nem tartoznak; sőt, feltéve ha hosszabb de törvénytelen gyakorlatnál fogva ily nemű adóztatással az idézett törvény keletkezte óta — tekintve különösen Horvát- és Sziavon országokat — terheltettek volna is : ily gyakorlat az 1848-d. évi 20. t. czikkben kimondott vallási egyenjogúsággal, s Nagyméitóságod által szintúgy mint az összes kormányzó hatalom által képviselt haladási elvvel, idézett ténykörülmény semmi tekintetben össze nem egyeztethető; — Pozsega vármegyébe kebelezett Brekinszka községben fenálló s fent körülírt törvényellenes egyházi adózási gyakorlatot, az illető járási bírónak azt támogató eljárását megsemmisíteni, — öt az elkövetett törvénysértésért s vallásháborításért, Pozsega vármegye bizottmányi közgyűlése által komolyan megfeddetni, hasonló sérelmes tény s törvényszegés jövőben lehető elkövetését erélyesen megtiltani, ekképp nevezett evang. reform, hitközség lakosait törvényes vallásszabadságuk élvezetébe visszahelyezni, méltóztassék! Kik egyébaránt hazafiúi telyes tisztelettel maradiunk, — a Nagyméltóságú Magy. Kir. vallás- s közoktatási Minister urnák. Rév-Komáromban, 1868-dik évi Oclobor 23-án tartott közgyűlésünkből alázatos szolgái a dunántuli helv. hilv. evang. egyházkerület közönsége, stb. — Jegyzette: Gondol Gábor m. k. egyházker. htíly. aljegyző. 213. Nagyliszteletü Mezei Pál belső somogyi egyházmegyei esperes úr előterjeszti, miszerint a csurgói helv. hitv. gymnasium tanári kara panaszt emelt: hogy a helybeli római katholikus lelkész úr a reform, gymnasiumban tanuló római hitvallású növendékeket, a vallástudományból nem vizsgálja meg, s így említelt tanulók a csurgói iskolai igazgatóságtól telyes bizonyítványt nem nyerhetnek! Miután az országos iskolai tanrendszer és saját rendszabályaink szerint is, mind alsó mind felső gymnasiumi bizonyítványok csak úgy érvényesek, ha mindegyik osztály tantárgyai közt első helyet foglaló vallástudományból is, az illető tanuló által kiérdemelt osztályzat be van jegyezve; a csurgói róm. katholikus lelkész úr, feljelentett eljárása, közvetve, nem csak a törvényleg biztosított tanszabadságot, hanem Ianintézetünk nyilvános tekintélyét s közjogi állását támadja meg; ugyanazért mint vallási sérelem a Nagyméltóságú Cultusministeriumhoz orvoslás végett feljelentetni rendeltetik. Nagyméltóságú Magy. Kir. vallás- s közoktatásügyi Minister úr! Egyházkerületi kormányunk alatt álló, somogv-vármegyei Csurgó községben levő gymnasiumunk igazgatósága állal, illető egyházi elöljáróságához terjesztett hivatalos jelentés szerint, arról értesíttettünk: miképp nevezett községbeli róm. katholikus lelkész úr, a csurgói helv. hilv gymnasiumban tanuló róm. katholikus ifjaknak, valláslani oktatást s előmenetelükhöz mért osztályzatot adni vonakodik, azon oknál fogva, mert erre sem rendesen felhatalmazva, sem az illető szülék felsőbb helyről nyert engedélye következtében rendkivülileg magát feljogosítva nem érzi. Sérelmes reánk nézve az említett s gymnasiumunk igazgalóságához, főtisztelelü Berki József csurgói róm. kath. esperes úr által intézett levélben is beismert ténykörülmény azért, — mert általa nyilvános tanintézetünknél kiállított bizonyítványok érvénye van közvetve hatálytalanítva, miulán oly iskolai bizonyítvány, melyből mindegyik osztály tantárgyai közt első helyet foglaló, vallasludománybóli osztályzat hiányzik, semmi nyilvános tanintézetnél sem fogadtalik el teljes érvényűnek, s ekkép csorbát szenved vallásfelekezetünk törvény által biztosított közjogi önállása, és tanintézeteinknek ezzel összhangzó nyilvános tekintélye. Lehetlen, hogy ily eljárás sajnos következményeit, a ludományos képzettség s a közoklatás általános elÖhaladásának gátollatását illetőleg is, Nagyméitóságod komoly figyelmébe föl ne idézzük! Ugyanis említelt körülmény miatt, azon róm. kalh. vallású családfők, kik a helyi kedvező viszonyokai felhasználva, gyermekeiket ludományos oktatásban részesíthetnék, — mennyiben valamely távolabb fekvő helyeni tanitatás tehetségükben nem álló vagyoni áldozattal járna, — kényszeriive vannak lemondani gyermekeik magasabb képezteléséről, czélszerübb neveltetéséről; — mely hijány s okozoll mulasztás nem csupán a legközelebb érdekeli családot es egyéni sújtja, hanem egyszersmind a róm. kalh. anyaszentegyházai, mely minden említett különös esel miatt hivei értelmiségében s lelki gazdagságábun veszít; érinti továbbá az összes államot, melynek helyesen felfogott érdeke, a közoktatás s értelmi mivellség lerjedésének nem korlátozását, sőt közvetve avvagy közvetlenül lehető előmozdítását hozza magával, s mely czélra közreműködni különösen erre minősített állampolgárnak legnemesebb kötelességei közé tartozik! De ha legközvetlenebb jelentőségében kell is felfogni s megítélni kérdésben forgó ügyel: szerény véleményünk szerént, nem csak az állami lét alapját képező család, továbbá az egyház és állam, hanem minden egyén, kivált olyan ki még a készület pályáján küzd, hogy magát polgárrá képezhesse, méltán megkívánhatja, hogy azok, kiknek magas hivatásukban áll az erkölcsiséget és a szellemi világot irányzó vallásosság felelt őrködni: a lelkészek semmi körülmények közt se tagadják meg vallásos oktatásukat s vizsgálatukat azoktól, kiknek arra muihatlan szükségük van. Felesleges említenünk, hogy a csurgói róm. kalh. lelkész úr feni előterjesztett nyilatkozata s cselekvénye, feltűnő ellentélben áll a vallási jogegyenlőségnek s viszonosságnak az 1848-dik évi 20. t. czikk-