Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1868

1868. június - Oldalszámok - 5

- 5 lás és magánvizsga-tétel önhatósági engedélyezése tárgyában alkotott és felterjesztett szabályoknak helyesifi tudomásul-vételét nyilvánítja azon rendelet közlésével. mely szerint az ezen szabályok értelmében engedélyezett jogi magánvizsgákról kiállítóit bizonyítványok, az összes államvizsgalati bizottmányok által érvényesekül tekintendők. Egyszersmind felhívja egyházkerületünk figyelmét a következőkre, hogy 1. felterjesztett szabályainknak a többi protestáns jogakadémiák hasonló szabályaival leendő öszhangzásba hozatala tekintetéből, de azon okból is, mert oktatási Ügyekben a kormány a Superintendensekkel áll közvetlen viszonyban, a 18-d. szakasz úgy módosíltassék, hogy az akadémiai tanács által megszavazott engedély, megerősítés vagy legalább tudomás végett, végrehajtás előtt a S uperintendenshez f e 11 e r j e s z t e s s é k, s annak jóváhagyása után foganatosíttassák. 2. A magánvizsgákról kiadandó bizonyítványokban az engedély kelte és száma kitétess éle. 3. A m a g á n t a n u I ó k j e g y z é k e a vizsgálati eredmény kitüntetésével, mindegyikre nézve az engedély keltének és számának kitétele mellett, az évi kimutatásokban, a rendes tanulók névjegyzéke után s o r o z t a t v a felterjesztessék. Tudomásul veszi egyházkerületünk e kegyes intézvényt, s valamint a 18-d. s z a k a s z r a nézvo ajánlott módosítást elfogadja, úgy ez intéz vény 2- és 3-d. pontjaiban kifejezett kormán yi kívánalmakat, az itt jegyzőkönyvbe vezetendő szabályokhoz t a r t o z a n d ó k n a k tekinti. *ffoy- és állumtmlamánye»kal táryyasó mtiyán-visttyu reniiszts&ályni a dunántúli ítelr. BiiSv. evany egyházhevület pápai joy-akadémiájántsk. Általános szabályrendeleteink értelmében a nyilvános tanrendszer levén kötelezett, kiterjed ez a jog és államtudományokra is, ugyanazért magánvizsgának s ezzel össze függésben álló magántanulásnak, csak kivételkép, — következő feltételek alatt lehet helye: 1. A magánvizsga-adás általános alapfeltételei ugyanazok, melyek a nyilvános tanulásé: nevezetesen a jogi tanpálya megkezdésére s folytatására, érettségi vagy valamelyik tanidő bevégzéséről szólló, nyilvános tanintézettől nyert és kielégítő osztályzatot igazoló bizonyítvány. — 2. A jog-akademiai egész tanpálya mind a hat félévére vontkozó magánlanulás s ennek megfelelő magán-vizsgaadás, rendszerint senkinek sem engedtetik meg. 3. Kik a pesli királyi egyetemnél az ott divatozó tanrendszerhez képest, a pálya folyama alatt előadóit tantárgyakat nyilvánosan halgatták, de még az első rendbeli államvizsgát nem tehették le, — sőt ha letelték volna is, de rendszer különbség miatt, a következő tanév nyilvános tanulói sorába intézetünkné\ fel nem vétethetnek, azoktól a magánvizsga úgy a hallgatóit tantárgyakból, mint azokból mellyek az ott lefolyt tanulási időköz alatt az akadémiai rendszernek megfelelőleg elő nem adatlak, pótlólag felvétetik. 4. Midőn valaki bármely jogintézetnél, tanulási pályáját időközben félben szakította, s azt évek multával intézetünknél folytatni kívánná, csak a nyilvánosan hallgatott tanév után következő osztályba vétetik fol, s az időközben leljesílett tanulás nem nyújt igényt arra, hogy ez utóbbi mód szerint végzett tudományokból niagánvizsga lenne letehető. — 5. A kik pedig tanulmányaikat valamelyik osztrák birodalmi egyetemnél végezték volna, szinte a 3-dik pontban foglalt szabály értelmében bocsátatnak inagánvizsgára; oly megjegyzéssel még is: hogy mivel említett egyetemeknél a magyar kőz- s magánjog, — magyar büntető és váltó jog nem taníttatnak,— az innen eredő hiány magán-vizsga utján lesz pótlandó. 6. Azon esetben továbbá, midőn valamely nyilvános jogballgaló, bármely közintézelben már beíratott vagy tanult, de a pálya egyik vagy másik időszakában, súlyos s közhatósági orvosi bizonyítványnyal igazolandó betegség állal visszatartóztatva lett, az a megkezdett egész évi tanszakra vonatkozó tudományokból magánvizsgát lehet: de említett akadály megszűntével a tanulási pályát nyilvánosan folytatni köteleztetik.— 7. A jogi s állaintudományokból, köz- vagy niagánvizsga következtében szerzeit elégtelen vagy rosz osztályzatnak utólagos magánvizsga utján leendő kijavítása, csak intézetünk növendékeitől fogadtalik el. 8. A ki pedig jogi intézetünknél, egy tantárgyból nyert rosz osztályzatát (11-ae classis) a megkisérlett pótvizsga alkalmával sem javította ki, vagy az időszakonként tanított jogi tudományok nagyobb részéről csekély osztályzatot kapóit (viv sulfícieiis) annak részéről további előmenetelnek helye nem lehet. 9. Kik már a készületi rendes éveket túl haladva, valamely közhatósági vagy közintézeti hivatalban vannak, s a jogi tanpályái intézetünknél, magánlanulás ulján akarnák bevégezni, ez nekik csak az érettségi vizsgáról szólló bizonyítvány felmutalása melleit s nkkép engedtetik meg: hogy a tanlolyam rendes idejének megtartásával, félévenként, a kiszabott tantárgyakból magánvizsgát lenni tartozzanak. 10. Bégebben szokásban volt s az újabb szervezés idejéig a jogakademiáknál fenállolt kél évi tanpályát bevégzett tanulók, a mennyiben nyilvános vizsgát nem tehettek volna a 3-ik pontban foglalt szabályrendelete alá esnek; mennyiben pedig a nyilvánosan hallgatott tantárgyakból kielégítő osztályzattal ellátott bizonyítványt mutathatnak fel, az intézet nyilvánosságának a bizonyítvány kiállítása idejébeni hiánya miatt nem, hanem csupán rendszer-különbség miatt lehet pótvizsgának helye. E szabály érvényes azokra is, kik az 1865dik évben kell, s hatáskörünket megszorító felsőbb rendelet kelte elolt, intézetünknél jogi magánvizsgát állotlak volna ki. — 11. Minthogy papnövendékeink az első évi jogi tantárgyak egy részét nyilvánosan hallgatni s azokból közvizsgát tenni köteleztetnek; azon esetre, ha a hittani pálya folylalása alatt, vagy annak bevé2