Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1868

1868. június - Oldalszámok - 14

- 14 ­A. 1. Az akadémiai s középtanodai törvényjavaslatokra nézve, az újból szövegezett példányokat A. B. és B. a. azon megjegyzéssel mutatjuk be, hogy ezek készítése, az egész tanári kar meghívása, tekintve nézeteik figyelemben tartása mellett történt. 2. Az alapítványokat illetőleg, az alapítványleveleket egyenként átnéztük s az ezekről szóló C. D. összeírást, kimutatást C. a. — a kötelezvények lajstromát pedig D. a. mellékelve terjesztjük be. 3. Az alapítványok biztosítása, a pénzkezelés s pénzkiadás iránt következő javaslatot készí­tettünk s ezt a főtiszt, és tekintetű egyházkerületi közgyűlés kiváló figyelmébe ajánljuk: a) Törvénykezési rendszerünk jelen körülményei közt — értve a telekkönyvet — főkellék, hogy minden kölcsön összegről, bekebelezési engedélylyel ellátott adóslevél állíttassék ki. b) Az adóslevél kiállítása, a főtanodai pénztárnok közbenjöttével, két tanú előtt eszközöltetik, mégis úgy, hogy a netán alkalmazott kezesek aláírását, szinte e két tanú együtt bizonyítja, tekintve előttemezi. Kezes, a kölcsönzött összeg mennyisége s az adós birtoka szerint egy vagy kettő lehet, de a kölcsönösszeg minden esetben a kezes birtokára is egyidejűleg bekeblezendő. c) Minden adóslevélben — a netán folyamatba teendő per esetére — óvadék összegül, a köl­csön nyert összeg 10°/ 0 köttetik ki, mely a kölcsönösszeggel együtt és egy rangsorozatban kebleztetik be. d) Az adóslevelet, az adós neje is aláírja, különösen oly esetekben, midőn azon birtok, melyre a kölcsön nyert összeg bekebelezendő lesz, a nő nevén is áll. e) Kölcsönösszeg, házaknál a becsár V 2, földterületeknél a becsli 2/ 3-án túl nem adathatik. f) Ha valaki oly feltét mellett tesz alapítványt, hogy a töke, családjánál tekintve rokonainál hagyandó, ily esetben az örökösök, rokonok az alapítványi összegről telekkönyvileg bekebelezhető nyilatkozatot kiállítani, mégis ennek bekebelezését saját költségükön eszközölni kötelesek. g) Ki a főiskolai pénztárnak adósa, kezes minőségben, míg adós, nem alkalmaztathatok. h) 100 frtig terjedő kölcsönnél azon esetben nem szükséges telekkönyvi bekebelezés, ha az adós vagy legalább az állítandó 2 kezes birtoka adósságtól tiszta. Ily kölcsön azonban egy évnél hosszabb időre nem adatik. i) Birtokos egyháznál saját birtokára, hol az egyháznak magán-birtoka nincs, az állítandó ke­zesek birtokára történik a bekeblezés. j) Kamatok félévenként u. m. Január és Julius hó első napján fizetendők. A kamatküldési pósla-díjat az illető küldők kötelesek fizetni. k) A főiskolai pénztár feletti intézkedést az iskolai gazdasági tanács gyakorolja. I) Az iskolai gazdasági tanács elnökét az egyházkerületi közgyűlés választja. E tanács tagjai: az elnökön kivül a pénztárnok, jegyző — ki mindig a főiskolai igazgató —, egy ügyvédtanár, az előbbi főiskolai igazgató, egy középtanodai tanár, a pápai gyülekezet tagjai közül egy alkalmas egyén, kit erre mindig a főtiszt. Superintendentia kér fel. Ügyvédtanárok, a gazdasági tanácsban évenként sorban kötelesek résztvenni s ily ügyvédtanár beleegyezte nélkül, pénz nem utalványoztathatik. E gazdasági tanács kötelessége, az egyházkerület főiskolájának minden gazdasági ügyeiről gon­doskodni és így: 1. Minden hónap utolsó szombatján délután 3 órakor rendesen összeül, de ha vagy az elnök szükségesnek látja, vagy két tag által arra felhivatik, máskor is egybehívhatja a tanácsot. 2. Az elnök vezeti a főiskola ügyeire vonatkozó mindazon teendőket, melyek a 3. 4. pontok alatt különösen nem említtetnek. 3. A tanács tanár-tagjainak egyike, felügyel a főiskola mindennemű ingatlanaira, jelesen an­nak belső s külső telkeire, kertjeire, épületére, gondoskodik azoknak jó karban tartásáról, kezde­ményezi azok bérbeadását s ugyanazért ügyel a bérleti idő lejártára. 4. A tanács másik tanár-tagja ügyel a főiskola ingó vagyonára: u. m. táblákra, székekre, asz­talokra, padokra, padlás- pincze és konyhabeli készletekre, gondoskodik ezeknek jó karban tar­tásáról s illetőleg jó karba helyezéséről. 5. Mind két tanár érvényesen utalványoz 4 forinton felül nem menő kiadásokat, a mennyi­ben e kiadások a számára kijelölt körben szükségesek. m) Kölcsönben, az egyházkerület bármely részéből folyamodók részesülhetnek. n) Ha a pénztárba, kikölcsönözhető összeg folyik be, a gazdasági tanács kötelessége e kö­rülményt a folyamodhatók igényeinek tekintetbe vétele végett, zár-határidő kitűzése mellett mind a kilencz egyházmegyével hivatalosan közölni. o) A kölcsönért folyamodók kérvényüket a gazdasági tanácshoz intézve az elnökhöz adják be. Mellékelni ez alkalommal csupán a birtok mennyiségét és hiteles becsüjét igazoló bizonyítványt szükséges. — E kérvény folytán az előjegyzés megtörténik. — Utalványozás alá a kérvények be­adási sor szerint kerülnek. Megtörténvén az utalványozás, a pénzt az adós, a hiteles telekjegyzőkönyvi kivonat és saját költségén már bekebelezett adóslevél beadása mellett kapja ki. ő) A gazdasági tanács, eljárásáról s így az utalványozásokról is rendes jegyzökönyvet ve­zetni köteles. Ezen jegyzökönyveket számba venni, az egyházkerületi számvevő kötelessége. p) Örökösödés eseteiben, úgy az adósság mint az alapítványokra nézve köteles a gazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom