Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1866

1866. június - Oldalszámok - 18

18 Mély tisztelettel esedezünk ennél fogva a NMMKHelytartó-Tanácsnak: miképp most említett világi tisztviselők levelezéseinek posta-vitelbéri mentességét is kieszközölni, úgy az egyes postamestereket, kik egyes bejelentett panaszok szerint, a bérmentetlen hivatalos levelektől vitelbért, és pedig néha megkettőzve is követelnek, e viszszaéléstöli tartózkodásra annak útján utasítatni méltóztassék. Mély tisztelettel Székes-Fehérvárott 1866d. évi Junius 5d. s több napjain folytatva tartott közgyűlésünkből stb. 51. A 41d. pont alatt kinevezett küldöttség, mely a vallás törvényjavaslat és szabályok készítésével lett megbízva, munkálkodásának eredményét beterjesztvén, azt a ft. egyházkerületi gyűlés elfogadta, s annak a magyar országgyűlés elnökéhez leendő beküldésére ft. püspök és főgondnok urakat felkérvén: egyszersmind a küldöttség ezen munkálatát jegyzőkönyvbe is vezettetni megrendelte. „A ft. dunántúli helv. hitv. egyházkerületnek folyó 1866d. év Junius 5 — 9 napjain SzékesFehérvárott tartott közgyűlése ft. püspök és főgondnok urak elnöklelök alatt egy küldöttséget bizolt meg, hogy a magyarhoni ágost. evang. egyház egyetemes felügyelője B. Prónay Gábor 0 NMéltósága által hozzánk megküldött, s a testvér ágostai egyház 1865d. évi egyetemes gyűlésében elfogadott törvényjavaslat figyelembe vételével; valamint a vallás tárgyában keletkezett 179°/i XXVI. 1844. III. és 1848. XX. t. cz. szem előlL tartásával, általában a felvilágosult kor s eszmék által e tárgyban követelt javaslatok, a szabad vallásgyakorlat és telyes jogggyenlőség alapján kifejtendő szabályok gondos összeállítása s előkészítése, s a főgyülés elébe leendő terjesztése által módot és alkalmat nyújtván egyházkerületünknek a jelenben együtt ülő országgyűlés, valamint az egész magyarhoni protestáns testvér egyházkerületek előtt az általa elfogadott, helyes és igazságosnak ismert törvény javaslattal felléphetni: ezen küldöttség következő törvényjavaslat előkészítése s beterjesztésével kívánt nehéz feladatának eleget tenni. A vallás tárgyábani törvényjavaslat. (*) I. *) A mind két hitvallású evangelicusok a vallásra tartozókra nézve csupán saját vallásuk felsőségeitől függvén, és az 179%. 26. t. cz. 4. §-ban világosan kimondatván, hogy a mind két hitvallású evangelicusok által eddig alkotott és használatban levő, valamint jövőre alkotandó kánoir naik, se kormányszéki paranscok, se királyi válaszok által meg ne változtathassanak, s hogy 0 cs. k. apostoli Felsége főfelügyeleti joga épségben tartásával — érintetlenül hagyván a vallás szabadságát,-oly rendet kiván megállapítlatni, mely az azon vallás mind világi, mind lelkészi tagjainak közmegegyezésével legczélszerübbnek fog tartatni — jövőre is határoztatik, hogy egy oldalú pátensek s királyi leiratok által, a protestáns egyház belszervezete s rendezése sem változtatható meg, s ilyenek a protestáns egyházra nézve kötelező erővel nem bírnak. E pontot a küldöttség is helyesli és elfogadja. Az 1848d. 20 t. czikkben kimondott elvek részletekbeni alkalmazásáúl, ugyan annak 2d. pontja következőkép bővíttetik a) az állam irányában. II. *) Valamint más kisebb számú hitfelekezetek főpapjai az országgyűlésen üléssel s szavazattal birnak, úgy a két evangyélmi egyház püspökei is e jognak gyakorlatába behelyeztetnek. E pontra nézve megjegyzendőnek véleményezi a küldöttség, hogy ez óhajtás valósulását a vallás jogegyenlőség alapján véli kivánandónak, ugyanazért a protestáns vallás kiválólagos és arányszerinti képviseltetését az országgyűlésen szükségesnek tartja, azonban e jogot — protestáns egyházkormányzati elveinkel öszhangzólag — nem csak püspökeink , hanem főgondnokainkra is kiterjesztendőnek véleményezi. III. *) Valamint a rom. kath. egyházban a háromszori kihirdetéslőli, úgy vérrokonsági és sógorsági felmentési az egyház adja; ugy azt saját egyházunkban ezentúl a protestáns püspökök, illetőleg az arra hivatott egyházi hatóságok fogják gyakorolni. IV. *) Az 1848d. 20. t. cz. 3. pontjához hozzá adatik: A katonai határ őrvidéket vallásszabadság tekintetében mind azon jogok illetik, melyekkel az ország többi megyéiben lakó mind két evangelicus egyház tagjai s községei birnak. V. Az V-dik pontban foglalt azon tervezettől, hogy az ágostai és helv. hitv. evangelicusok egyházi és iskolai szükségletei a köz álladalmi pénztárból fedeztessenek, oly módon, mint az 1848. 20. t. czikkben körül irva van: a küldöttség nézete eltér annyiban, mennyiben e kedvezmény helyett azt hozza javaslatba, hogy az egyházak és iskolák, minden egyházi és iskolai szent czélú alapok és javadalmak úgy az országos, mint a községi mindennemű adózásoktól mentesek legyenek; vallás különbség nélkül minden egyháznak szabad budget-jog adassék, s annak rendezése, módosíC*) Azon pontok, melyek az ágost. egyetemes gyűlés törvónyjavaslatából a küldöttség által elfogadtattak: *) gal jelölvék.