Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1864

1864. szeptember - Oldalszámok - 38

38 Táp-szentmiklósi ref. hitsorsosink méltó panaszában elősorolt okaikból tiszta meggyőző­désre jutván a főt. egyházkerületi gyűlés, előterjesztvényük jogossága s méltányossága felől; a főtiszt, egyházkerület magáévá teszi a táp-szentmiklósi reform, hívek kérelmét, és egy a Nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanácshoz intézendő feliratban, sérelmük megorvosolta­tásaért alázatosan esedezik. A felirat, melynek szerkesztésével tekintetes Kőrössi Sándor jogtanár úr bízatott meg, e következő : Nagyméltóságú magyar királyi Helytartó-Tanács I Az örökre nevezetes 179%-ik évi országgyűlésünk által hozott törvények egyik legne­vezetesebb czikke az, melylyel hazánkban a különböző vallásbeli hitfelekezetek jogai és ügyei rendeztetlek. Az 179%-dik évi XXVI-ik törvényczikk mind az akkor uralkodott boldog em­lékű II—dik Leopold királyunk, mind a törvényhozásban országgvülésileg részt vett dicső em­lékű Őseinknek maradandó emlékoszlopa. — E törvényczikk. mig egyrészről az abban levő bölcs alapelvek s czélszerü intézkedések igazságosságánál fogva, akkori törvényhozásunk mély állambölcsességére mutat, másrészről világos bizonyítványa annak, miszerint már ezen időben nemzetünk müveit részénél útat tört magának az igazság fénye, helyesnek és méltányosnak ismervén azt, hogy kinek-kinek lelkiismereti vallásos meggyőződésének — amennyiben az ál­lamban megállapított közrendet nem veszélyezteti — szabad lér engedendő, és egyik vallás­felekezetben nem kényszeríthető arra, hogy a másik vallásfelekezetben egyházközség lelkészét és tanítóját fizesse, vagy ennek részére bárminemű szolgálatokat tegyen. — E bölcs intézkedéseket pedig azért tevé törvényhozásunk, hogy — mint a hivatkozott törvényczikk bevezetésében kifejezve van — a hazában a lakosok közt a harmóniát és egyet­értést helyreállítsa és állandőúl fenntartsa. Ámde valamint minden törvénynek: úgy ennek is találkoztak időnként, és fájdalom 1 ta­lálkoznak ma is megsértői, még pedig nem csak lakosok, hanem gyakran hatósági közegek is, kik pedig az államkormánytan és jogbölcsészet megállapított elveinél fogva arra lennének hi­vatva, hogy ne csak maguk el ne kövessenek jogsértéseket, de sőt egyeseket ily cselekvé­nyekben meggátoljanak. tt Osi alkotmányos szervezetünk azonban gondoskodott egy oly közegről, mely illetékes le­gyen az egész országban a törvény végrehajtására felügyelni, az igazságtalanságot gátolni, és ha már elkövetlelett volna, orvosolni. E magas hatósági közeg a Nagyméltóságú magyar királyi Helytartó-Tanács, kihez mi, valamint eddig minden bajainkban fordultunk, úgy jelenleg is bizalommal fordulunk és mély tisztelettel esedezünk, hogy az itt előadandó, kebeliinkbeli egyik egyházközségünkön elkövetett törvénysértést, kegyesen megorvosolni méltóztassék. Az ide A) alatt mellékelt s hozzánk intézett kérvényben panaszkép terjesztetett elénk, miszerint Győrmegyében kebelezett Táp-Szentmiklós községbeli helvéthitvallásunk szerinti egy­ház közönsége, az ugyanezen községbeli rom. kalh. tanító évdíját fizetni, s ennek bizonyos szolgálatokat tenni kényszeríttetik. — Midőn pedig nevezett egyházközségünk Győrmegye te­kintetes tisztiszékónéi keresett volna ez igazságtalanság ellen orvoslást: az A) alatti kérvény­hez '//. alatt csatolt okmány szerint elutasítlalotl, és sem a törvény, sem a méltányossággal meg nem egyeztethető indokokból, végzésileg e fizetés további kiszolgáltatása és szolgálmányok teljesítésére utasíttatott. Hogy Gvőrmegye tekintetes tisztiszéke e végzéssel törvénysértést és igaztalanságot köve­telt el, világos e következőkből: 1) A már rég jogerejü és mai nap is érvényben álló 179°/! : XXVI. törvényczikk 6—ik §-a bennünket protestánsokat a rom. kath. lelkészek- és tanítóknak fizetendő bárminemű dí­jaktól és szolgálatoktól fölmentett; sőt az ez érdembeni szerződéseket is jogérvényteleneknek és semmiseknek jelentette ki ezen szavakban :,,Soltitio Stolae, aut lecficalis hactenus per Etan­gelicos Parochis Calkolicis et Ludimagistris aut aliis Ecclesiae Sertüoribus seu in aere pá­rat o, seu in naturalibus, seu in laboribns praestita in posterum ex integro cesset, ele. A törvény e szavaiból tehát világos, hogy a táp-szentmiklósi egyházközségünk az ottani rom. kath. tanítónak sem fizetéssel, sem szolgálattal nem tartozik. 2) A panaszlott végzésnek azon indoka, melylyel a szokás alapján hitrokoninkat a fize­tésre kötelezhetőnek hitte : meg nem állhat. — Igaz ugyan, hogy a szokás nevezetes jogfor­rásunk; de az is igaz, hogy a szokás csak azon esetre kötelező, a melyre posiliv törvényünk nincs. Jelen esetben pedig az 179°/,-diki XXVI-ik törvényczikk 6. §-ában világosan megirt

Next

/
Oldalképek
Tartalom