Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1860

1860. május - Oldalszámok - 3

3 mint a legközelebb múlt években, úgy most is sajnosan tapasztalt távolléte, tanácskozásainktól különösen azon ok miatti félrevonulása, hogy másodszori megválasztatása mind eddig az egyházkerületi kormánytanács helyeslő ítéletével megerősítést nem nyerhetett. Kellő tárgyalás után ez ügy érdemében halárzatlá lön: Jóllehet t. Szabó János gondnok úrnak, az egyházkerületileg elnem fogadolt tisztújítás elvén alapult másodszori megválasztatása, maga a superintendensi felhívás nélkül történt szavazás, majd a szavazatoknak otthon az egyházmegye kebelébeni fölbontatása, fennálló szabályaink és egyházi joggyakorlatunk mellőzésére mutat, s a barsi esperességnek e részbeni eljárását helybenhagyólag nem méltányolhatni: mind a mellett is, mivel az egyházmegyei kormány vezérlete jelen körülmények között kívánatossá teszi, hosy tisztelt gondnok úr, kinek az első (örvényes választás által nyert tiszti jogosultsága rend-ellenes intézkedések erejével meg sem szüntethetett, hatáskörében szabályszerű működését folytassa, a nt. barsi egyházmegyének segéd-gondnoki hivatala általa betöltöttnek tekintetik. 10) Egyházunk érdeke, elintézést váró közigazgatási ügyek nem csekély száma, még ez év folytán kerületi közgyűlés tartását szükségelvén: határzatul kimondatott, hogy E kívánatosnak elismert közgyűlés, September 11-én a balaton-füredi atyafiak körében jöjjön össze. H) Olvastatott tekintetes Eöri Szabó Gábor úrnak, a ot. pápai egyházmegye és az egyházkerületi főiskola volt gondnokának főtisztelendő Superintendens úrhoz, egyszersmind a fötiszlelelii dunántúli egyházkerülethez intézett becses levele, melyben a honfiúi érdem iránt föllelkesült kebel szent buzgalmával indítványozza, hogy az országosan gyászolt gróf Széchenyi Istvánnak, ki minden munkájában fajunk értelmi súlyának nevekedésétől föltételezé hazánk, nemzetünk boldogabb jövendőjét, épen az értelmi súly folytonos emelésével foglalkozó egyházkerületi tanintézet részére önkéntes adakozás útján állíttassák föl emlékül egy Széchenyi alapítvány, s hogy ez a nagy névhez méltóan lehetőleg nagyszerűvé lehessen, az egybegyűlendő öszszeg évenkénti kamatai, mind addig a tökéhez csatoltassanak, mig az ötven ezer pengő-forintra .jiern emelkedik, — mi meglevén, a töke gyümölcsének fele a nevezett intézet czéljaira, másik fele ppdig mind addig a töke nevelésére fordíttassák, míg az száz ezer pengő forintra kiegésziilend; — mely indítványnak óhajtott síikért remélve, az alapítást nyolezvan pengő forintnyi ajánlattal megkezdette, a tanintézet némely tanárai pedig, tekintetes Nagy Szabó Ignácz úrral — mint a ki maga száz ezüst forintot írlt alá — az alapítási szép kezdeményt szépen folytatták. Kedves meglepetésére volt ez indítvány az egyházkerületi közgyűlésnek, és köszönettel fogadva a nemes ajánlatot, a nagy hazafi gróf Széchenyi István iránt kegyeletes tiszteletét tanúsítandó, a czélzott emlék-alapítványról szóló programmot az egyházmegyékben köröztetni rendelte, egyszersmind a főjegyzőt megbízta, hogy az említett programmnak elegendő menynyiségbeni kinyomatását eszközölje, s annak idejében a példányok kiosztásáról gondoskodjék. 12) Fölvétetett a takácsi ev. reformált ekklézsia gondnokának az egész gyülekezet nevében főtisztelendő Superintendens úrhoz benyújtott folyamodványa, melyben megújítják az iránti kérelmüket, hogy miután ez évben sem sikerült nekiök a nt. pápai egyházmegye kormányától tisztelendő Pálfíi Lajos szendi ev reform, lelkész úrnak körükbe hozhatására a szükségelt engedélyt kinyerni, méltóztatnék öt mint egyházközségük bizalmának választottját, főnöki jogának erejével takácsi pappá tenni, s ez által türelmet fárasztó várakozásuknak kellemetlenségeit elhárítni. Mivel még mind e mai napig sem szűnt meg az az akadály, mely az egyházkerületi kormánytanácsnak, mult 1859 ik évi Junius 27—30-ik napjain Rév-Komáromban tartott közgyűlés alkalmával, a jegyzőkönyv 31-ik száma alatt olvasható halárzat szerint, lehetlenítetto Páltfi Lajos szendi ev. relorm. lelkész úrnak, a folyamodók kívánságához képest, a takácsi papi állomásra leendő áthelyezését; és mivel a Consistorium nem lát különös figyelmet érdemlő okot, melynél fogva kivételes intézkedésre magát jogosítottnak érezhetné.- azért a takácsi atyafiakat oda utasítja, hogy a fennálló szabályok-és gyakorlatokhoz alkalmazkodva, az illető nt. egyházmegyei elöljáróság tudtával s beleegyezésével, a pápai egyházmegyében működő rendes lelkészek közül igyekezzenek maguknak papot választani. — 13) Olvastatott a tatai egyházmegyében kebelezett Bokodi ev. reformált Gyülekezetnek fölebbezési folyamodványa, melyben előadván, hogy tisztelendő Gál Zsigmond úr halálával megüresült lelkészi hivatalukat, a nt. Egyházmegyének folyó évi Február 28-ik napján Kömlödön tartott közgyűlésében, a náluk dicséretesen működő segéd-lelkész t. Gyalókay József úrral kérték betöltetni, de kérelmüktől — azon oknál fogva, miszerint szabályaink értelmében, segéd-lelkész azon egyházban, hol hivataloskodik, főnöke halálával választásra nem bocsátható — elmozdíttattak : a főtiszteletü egyházkerületi Consistorium, mint Felsőbb Hatóság előtt esedeznek, kegyes engedélyével méltóztatnék közóhajtásuk valósulását eszközölni; — ezzel öszszefüggőleg olvastatott még t. Gyalókay József segédlelkész úr kérelem-levele is, melyben a maga részéről szinte könyörög, hogy a főtiszteletü Superintenderitia, annak atyai figyelembevételével, miszerint ő a haliéi és heidelbergi egyetemeken tudományos képzettségének gyarapítása végett esztendeig foglalkozott a papi hivatalra tartozó komolyabb tanulmányokkal, kegyeskednék az őt bizalommal fölkarolt bokodi ev. reform, gyülekezel kebelében rendes lelkészül maradhatását határzatilag kimondani. Mivel Gyalókay József segéd-lelkész úr, pénzáldozatot nem kiméivé, külföldi egyetemeken papi hivatására figyelemre méltó előkészületeket tőn, s tudományos lelkészi képzettségével magát Felsőbbjei előtt kitüntetésre érdemesítette; és mivel Bokodon rendes lelkészül maradása, a tisztelendő lelkészi kar jogsérelme nélkül történhetik: azért a folyamodók kérelme teljesíttetik, s csak iméul nevezett Gyalókay József segéd-lelkész úr, jelen végzemény erejével a bokodi papi állomásra behelyezettnek nyilvániitatik. 14) Tárgyalás alá vétetett a mezöföldi egyházmegyében kebelezed táczi ev. reformált gyülekezet folyamodványa, melyben panaszolják, hogy az isteni végzet hatalma, harmincz évig körükbea működött kedves lelkészük, tisztelendő Medgyaszai Gyula Dániel úr életét véletlen halállal megszüntetvén, utódául a f. évi Május 2-án Szilas-Balhason tartatott egyházmegyei közgyűlésen, a náluk helyettesi minőségben közszeretetet érdemlőleg szolgáló segéd-lelkészt, t. Szabó József urat kérték rendeltetni, de kérelmük kivánt sükert nem arathatott, néhány idegen befolyás állal fölizgatott polgártársuk részéről emelt, és a nagy többség akaratát, ennek választoltját méltatlanul gyanúsító vádak miatt, — e nem reményiét ellenzés által előidézett fájdalmukat nevelte az a leverő tiszti eljárás, melynélfogva a nagytiszteletü egyházmegye köz1*