Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1853

1853. november - Oldalszámok - 9

45) Olvastatott a

v vallás és oktatás cs. k. ministere Thun Leo ő n. méltóságának Bécsből 1852 Máj. 10 ről kelt 254 M. 0. számmal jegyes magas rendelete, mellyben iratik : az 1791-diki 26 törvényczikk 4-ik §-a , nagy fontosságot tulajdonítván az evang. helvét hitvallású Synodusok törvényes uton megalapított Canonainak, annak folytán felhivatik fót. Superintendens ur, azon viszony tekintetéből, mellyben a' cs. k. vallásügy ministerium az evang. helvét hitvallásuak vallási és egyházi ügyeikre vonatkozólag áll. a) A' helv. hitv. evangélikusoknak, az 1606-ik évi bécsi békekötésben, államjogilag kimondott elismerése előtt és után megállapított egyházi törvényeket, szerkesztésük helye, napja és éve szerint megnevezve, hiteles példányban tisztelt ministeriumhoz felterjeszteni. b) Különösen pedig megjegyezni 's kiemelni közülök azon Canonokat, mellyekre az 1791-diki 26-k törvényczikk e' bevezetési szavai: in quorum nempe actuali usu consistunt, egyházjogi gyakorlatunkon alapított 's okadatolt véleménye szerint alkalmazhatók. Főt. Superintendens urnák e' magas felhívásra adott válasza szinte felolvastatván, az a' tanácskozmány által teljesen jóváhagyatott, és egész terjedelmében jelen jegyzőkönyvbe bevezettetni határoztatott, melly is következőleg hangzik: Nagy Méltóságú Gróf, cs. k. vallás és oktatásügyi Minister ur, kegyelmes Uram! Egyházi törvényeinknek (canones) az 1791-diki 26-ik törvényczikk 4-ik §-hozi visszonyát illetőleg, méltóztatott nagy Méltóságod 1852 Máj. lO-rőj 254 M. C. sz. a. kelt magas rendeletében parancsolni, hogy a) A' helv. hitvallású Evangélikusoknál az 1606-ik évi bécsi békekötésben államjogilag kimondott elismerése előtt 's után megállapított egyházi törvényeket, szerkesztésök vagy alkotásuk helye, napja 's éve szerint megnevezzem, 'h hiteles példányban, annak idejében vissza küldés mellett, Excellentiádhoz felterjesszem. b) Különösen pedig világosan megjegyezzem, 's kiemeljem közöttük azon Canonokat, mellyekre az 1791-ki 26-ik törvényczikk helye ,,in quorum nempe actuali usu consistunt," egyházjogi gyakorlatunkon alapított, 's okadatolt véleményem szerint alkalmazható. Melly magas rendeletet mély tisztelettel fogadván, van szerencsém hivatalos jelentésemet igénytelen nézetem kíséretében Nagy Méltóságodnak alázatosan felterjeszteni. aj A' helv. hitv, dunántuli Superintendentia, habár népességét tekiutve legkevesebb 's leggyengébb is a' magyarországi hitrokon Superintendenliák közt, már a' 16-ik században figyelmet fordított ez apostoli intésre: mindenek tisztességesen 's jó renddel legyenek közöttetek 1. Kor. 14: 40. és egyházi 's iskola ügyeinek vezetésében igen hihetően bizonyos Canonokat követett, midőn több vármegyékre kiterjedvén, akkor számosabb gyülekezetei jó karban állottak , 's több helyen , különösen Pápán köztanintézete virágzott. Azonban régi Canonairól egyedül a' történetek könyvében van emlékezet. Mert zavaros időkben keletkezvén azok, hamar be is következhetett vagy elaluvásuk, vagy enyészetük. Hallgatással mellőzve tehát a' XVI-ik század első felében tartott egyházi zsinatoknak igazgatási rendelkezéseiket, inellyek különben is csak töredékek, fölemlítem: Az 1567ik évi Febr. 24, 25 és 26 napjain Debreczenben Melius Péter elnöklete alatt össze ült zsinatot CSynodus) mellyben 17 esperességek követei levén jelen — hozattak az úgy nevezett Canones vagy Articuli Majores Ti czikkekben, 's ki is nyomattak illy czimmel: „Articuli ex verbo Dei et lege naturae compositi ad conservandam poliliam ecclesiasticam in ungarica natione, et formandam vitám christianam in omnibus ordinibus necessariam. Debrecini 1567." Ezeknek rövid kivonatuk Articuli minores czim alatt, a' váradi zsinatban 1577-ben Gönczi György Superintendens által 26 czikkekben készíttetett, 's ugyan azon évben Wittembergben kinyomatott. Mind a' kettő pedig t. i. Articuli majores et minores újra együtt N. Váradon 1591-ben. Majd 1633-ban a' tasnádi zsinatban, ama két articulusoknak toldaléka (appendix) készült az 1597 — 1633-ig tartott Zsinatok határozmányaiból 35 czikkekben, és kinyomattak azon évben. E' czikkek szolgáltak aztán, hanem mindenütt is, de nagy részben egyházi törvénykönyvül 1649-ig, a' Katona Gelei István Canonainak elkészülésükig. Azonban mindezen egyházi törvények használatból lassanként kimenvén , egész példányaik nem igen találhatók. 1567-dik évi August 16, 17-ik napjain keletkeztek a' Herczegszőlösi Canonok Veresmarti Illyés Superintendens elnöklete alatt, Baranya megyei HerczegSzőlősön tartott Zsinatban, 40 lelkészek aláírásával, 's kinyomattak 1577-ben Aug. 14-én Pápán illy czím alatt: „Articuli consensus christianarum Ecclesiarutii, quibus Universitas Fratrum subscrip— fit. Herczeg-Szőlösini in Barovia Anno Dni 1576" Ez egyházi törvényeket, mellyek magyar nyelven Í9 kijöttek ugyan Pápán 1577-ben, bevette a' dunántuli Superintendentia is, sőt aláírták nevöket egész Pápa városa, és ennek akkori földes ura Török Isiván, és a' várbeli katonaság kapitánya. Egyébiránt ezeknek, valamint a köveskuti, soproni, és az 1630-ki Junius 18, 19-kén készült pápai canonoknak is — mellyek csak kéziratban állanak — alapjául szolgálnak az 1567-ki articuli majores. Hanem későbben, u. m. 1623—dik evben Sept. 13-án Nyitra megyei Komjáth helységben , a* Sanr.ariai vagy Csallóközi Superintendentia Zsinatában, hihetően Samariai János halászi lelkész 's Superintendens elnöklete alatt uj egyházi törvénykönyv készült illy czím alatt: ,,Canones ecclesiastici, in quinque Classes distributi et Anno 1623 die 13 Septembris" sajtó alól kijöttek Papae Mathaei Bernhardi Anno MDCXXV. salulis. Ugyan e' törvénykönyvet fogadta el idővel a' dunamelléki Superintendentia is, és latin 's magyar nyelven Nagy Váradon kinyomatta 1642-ben. Későbbi kiadás latin 's magyar nyelven a' debreczeni, mellynek példányai forognak leginkább közkezeken. Mind a' Herczeg Szőlősi, mind a' Komjáli canonok példányait együtt egy könyvbe kötve, mellyet egyházkerületem irattárából (Archivum) vettem elő, és a' mellyben van a' kanizsai Pálfy János Superintendens által 1630-ban hozott pápai canonok, és az articuli majores 1633 bait készült Appendixé-nek is kézirata, van szerencsém Excellentiádnak ide mellékelve tiszteletteljesen felterjeszteni, — megjegyezvén, hogy a' Katona Gelei István erdélyi Superintendens canonait, mellyek a' szathmár-németi zsinat határozata következtében készültek 1649-ben a' helv. hitv. dunántuli Superintendentia solia sem használta egyházi törvénykönyvül úgy, mint a' tiszán inneni 's túli, és némileg a' dunán inneni Superintendentiák, — azért ennek példányát ugyan e' Superintendentiák kétségtelenül felterjesztendik. bj Az e'kép volt egyházi törvények közöl a' Komjáton 1623 évben készült „Canones ecclesiastici in quinque Classes distributi" azok in quorum actuali usu consistit Superintendentia helveticae confessionis transdanubiana. Nem tagadhatni, hogy valamint a' herczeg-szőlősi , úgy a' komjáthi canonokon is látjuk a' keletkezési kor nyomát, és némelly szabályai hely 's idő körülményeihez alkalmazvák. Hlyek aztán természetesen kihullanak a' haladó idő tisztító rostályából, midőn az evangyeliomi egyház beléletével 's preBbytefi kormány rendszerével összhangzásban álló sarkalatos törvényczikkek, ha tán külalakjokban nyelvi 's szerkezeti változtatás alá esnek is, lényegükben megütik a' mértéket, 's egyházi uj törvényeknek is alapul szolgálnak. A' minthogy egyházi törvényeinknek meg kellvén egyezni helvét hitvallásunk tanításaival , a' bennök letett alap3