A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1943.
33 1943. november 25. — 15—16—17. De azért ez a bácskai kun ivadék fajtánk legjavához tartozik, s az, amit művelt, a magyar népkultúrának nagyszerű alkotó része, lélekben és gazdagságban, szellemben és tárgyban egyaránt. Megérdemli ez a nép, hogy földreformmal jóvátegyék azt, amit ellene a Habsburg-uralom vétett; feltörekvő ifjúságát hivatásában szakképzettebbé, lelkében erősebbé tegyék és- új megélhetési forrásokat nyújtsanak számára. Ezelőtt 50 évvel a szociáldemokrácia nagy hódítást tett e nép között. Okos* és gyökeres szociálpolitikával meg lehetne és meg kellene tartani őket az új, kispolgári Magyarország számára. Topolya, Zenta, Zombor a visszatérés utáni helyzetüknél fogva fiatal ígéretes gyülekezetek színhelyévé lett. Különösen Zombor bíztat minden jóval. Pacsérről és Bácskossuthfalváról rajokait telepítenek le a város kapujába s ezzel Zombor jellegzetes református gyülekezete kialakul: találkozik a tisztviselő és a földmíves-réteg. Másodszor látogattam meg Andrásházát s láttam újra, milyen kár volt kettévágni a bukovinai Andrásfalvát és egymástól 40 km-re külön-külön ültetni el őket. Még van hely s még van idő, a kettévágott ősi székely gyülekezetet össze kell megint olvasztani. Cservenkán Délvidék áldott nesztorának: Keck Zsigmond házánál egy estét töltöttem. A látogatás csak a lelkésznek szólott és- vitte neki a magyar református egyház szeretetének és nagyrabecsülésének kifejezését. Köszöntöttem őt az Efézusbeli gyülekezet angyalának írt üzenettel: ,,Ezeket mondja az, aki az ö jobbkezében tartja a hét csillagot, aki jár a hét aranygyertyatartó között: tudom a te dolgaidat és a te fáradságodat és tűrésedet éo hogv a gonoszokat nem szenvedheted és megkísértetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, holott nem azok és hazugoknak találtad őket és terhet viseltél és béketűrő vagy és az én nevemért fáradoztál és nem fáradtál el." Ő és családjai felelt az üzenetre a Psalmus Hungairácusnak, Délvidéki Énekeskönyv 75. énekének a vallomásaival. „Akarok inkább pusztában laknom Vadon erdőben széjjel bujdosnom, Hogynem mint azok között lakoznom, Kik igazságot nem hagynak szólnom." Betetőzött a szolgálat Szabadkával. A szabadkai reformátusok lélekszáma a visszacsatolás óta megháromszorozódott; a templom régi, kicsi imaház. Vasárnap délelőtt egymásután háromszor kell istentiszteletet tartani, hogy valamiképen ki lehessen elégíteni a gyülekezet lelki szükségét. Az egész Délvidék legnagyobb ügyévé a szabadkai templom megépítését kell tenni. A város vezetősége „félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt," szép templomhelyet adott a délvidéki magyarság számára. Mi pedig azt