A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1942. november 19.

30 1942. november. 19. — 9. Balázs református tanító a kolozsvári egyetemen államtudományi doktorátust szerzett Háztartás Még csak arra mutatok rá, hogy egyházközségeink, mag­sabb közületeink és intézményeink nehéz gazdasági válság előtt állanak. Miután nincs meg a paritás a terményjövedelem és ipari munkabérek között, minden beszerzés, tatarozás, építkezés olyan hihetetlen összegbe kerül, hogy megrendíti az egyházak háztar­tását. A búza ára nem emelkedik, de a készpénzfizetésű belhiva­talnokok illetménye igeni Jóllehet ez az emelkedés magában aránytalanul kevés a drágasághoz mérten, mily nehéz előterem­teni ezt abban a közösségben, ahol a jövedelmet inem lehet fo­kozni. Egyházkerületünk is így jutott el második pénzügyi vál­ságához. Óvóhelyek berendezése, a rettenetes tél okozta épület­fenntartási károknak a helyrehozatala és a tisztviselők törvényes illetmény többlete a dunamelléki egyházkerületet olyan gond elé állította, amelyből megszabadulni újabb áldozat igénybevétele nélkül nem tud. Mindezek már részletkérdések, melyekkel a tárgysorozat rendjén újra találkozunk. Összefogás Jelentésemnek végére érkeztem. A napokban jelent meg Kormányzó Urunknak komoly, férfias szózata, amely lélekbe­vágó erővel hangsúlyozta, hogy nemzetünket ebben a szörnyű ítéletidőben csak az erők, érzések, gondolatok és akaratok össze­fogása, a nemzetnek nagy lelki koncentrációja mentheti meg. A koncentráció mindaddig vak tapogatódzás, amíg nem az a lé­nyege, hogy egy akaratot, programmot, életirányt, eszmekört ra­gadjunk meg mindnyájan s ebben találkozzunk. Koncentrálni Isten törvényében és Krisztusban lehetséges, mert Ő maga minden megváltó, felszabadító, megtartó erőnek testté lett koncentrációja. Az ő Felséges Jelenlétében zárom jelentésemet, ezzel az Igével: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek le­gyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen: de bízzatok: én meggyőztem a világot." (Ján. 16:33.) * * * A püspöki jelentéssel kapcsolatban — Tasnádi Nagy An­drás dr., püspök úr, Czeglédy Sándor és Imre Sándor dr. felszó­lalásai után — egyházkerületi közgyűlésünk 1. mélységes kegyelettel emlékezik meg hős honvédeinkről. kik legszentebb és legdrágább kincseinkért: nemzetünkért, hi­tünkért, otthonaink nyugalmáért áldozták életüket. A hősi halottak dicsőséges seregében mély meghatottsággal áldoz Kormányzóhe­lyettesünk, vitéz Horthy István emlékezetének, nevét jegyző­könyvének lapjain is megörökíti;

Next

/
Oldalképek
Tartalom