A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.
1942. november 19.
1942. november 19. — 23—24—25—26. 21 vonja. Az egyezségi ajánlathoz azonban a minisztérium illetékes államtitkára nem járult hozzá. Ugyanilyen természetű mérkőzés folyik egy másik vonalon. Egyik miniszteri rendelet (1300—1932. N. M. M. eln. sz.) az alapítványi kórházak felügyeletét egy olyan bizottságra bízta, amelyet a törvényhatóság küld ki a magla tagjai közül. Napnál világosabb, hogy a jogszabály alkotója a vármegyei s általában a törvényhatósági alapítványi kórházak igazgatására gondolt s esze ágában sem volt jogi bonyodalmat teremteni azzal, hogy ezt a rendelkezést egyházi alapítványok által fenntartott kórházakra is alkalmazza. Annyival inkább nem, mert az előbb említett alaptörvénynél fogva az egyházi alapítványok ellenőrzését a fő kegyúri jog alapján az államfő maga, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által gyakorolja. Ez ia rendelkezés pedig azt parancsolja, hogy az alapítványi kórház költségvetése, számadása, egész gazdálkodása, tehát a legelemibb életnyilvánulásai a törvényhatóság által kiküldött bizottság hatalmában álljon, amely viszont a belügyi kormányzat alá tartozik. Mégis az lett az eredmény, hogy a belügyminisztérium egyik ügyosztálya, igénytelen nézetem szerint, elsietett határozattal, úgy döntött, hogy az egyházi alapítványok által fenntarott kórházak is a szóbanlevő rendelkezés hatálya alá esnek. Ebből az következnék mireánk nézve, hogy a Filadelfia Diakonisszaintézeti Alapítvány közkórházának minden döntő ügyét egy olyan' bizottság intézné, amelyet a székesfőváros közgyűlése küld ki az összes székesfővárosi alapítványi kórházak ügyeinek az intézésére, amelyben a fenntartónak helyo nimics, s amely elvben lehet az alapítvány egyházi jellegétől akár csillagászati távolságokban, akár pedig az ellenséges indulat test-közelségében. Most még előzetes tárgyalások folynak a nehézség kiküszöbölése céljából, de már föl kell hívnom az egyházkerület figyelmét arra, hogy ilyen rendeleti jogalkotással őrlődtek fel iskolafenntartási jogaink is. Epen azért elvi okokból mindent el kell követnünk arra, hogy ez a jogsérelem, amelyet a jogszabály alkotó nem akart, a végrehajtásra hivatott szervek maguk is átallanak: egyházi közéletünk meghálxmtásában hálását ne éreztesse. Itt kell jelentést tennem egy új alapítvány létrejöttéről, amely a dunamelléki egyházkerületet csak közvetve érdekli ugyan', de ilyen formában nagyon érdekli. Egykori derék halasi tanárunk: Szathmáry Sándor és felesége, Pethő Julianna, fiatal-' korukban egy darab sivó homokot vettek Halas határában és négy kiefer-körtefát ültettek el benne. Isten csodálatosan megáldotta munkájukat. Ebből a kezdeményből a magyar mezőgazdaságnak egyik felemelő fejezete, külföldi vonatkozásban is