A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1941. november 20.

261" homiletikai gyakorlatok 1, külmisszió 1, gvakorlati bibliamagyarázat 1 + 1, gyakorlati egyházi munkák 2, szeminárium 2 = 13 óra. Filozófia-neveléstani tanszék: egyik évben: filozófiatörténet 3, filozófiai enciklopédia 2, njeveléstörténet 2, szociológia 2, szeminárium 2 = 11 óra; másik évben: filozófiatörténet 3, vallástörténet, vallásból csészét és vallásélektan 2, neveléstan 2, szociológia (a néptudománnyal) 2, szeminárium 2 = 11 óra. A tantárgyak az egyes tanszékek közt máskép is eloszthatók. 85. §. A tanulmányi rendben a feldolgozandó tananyagnak csiaik a minimuma foglaltatik. 86. §. Az egyesi tantárgyaknál a következők veendők figyelembe: Az ó- és újszövetségi tudományok tanításával a cél a Szentírás szakszerű megismertetése; ezért a tanítás anyaga elsősorban maga a Szentírás, másodsorban a rá vonatkozó tudományok; gond fordítandó a bibliai szöveg részletes és minél nagyobb részben eredeti nyelven való olvasására és magyarázására. Az egyetemes és a magyar református egyháztörténelem theológiai szempontok szerint tárgyalandó. A magyar református egyháztörténelem tárgyalásánál figyelemmel kell lenni valamennyi magyarországi egyház történetére. A dogmatika körében külön figyelem fordítandó a dogmák történetére. Hitvallási könyveink ismertetésének célja a református öntudat erősítése. Az ökumenikus kérdések a rendszeres theológiai tanszék tantárgyaival kapcsolatban tárgyalandók. .4 gyakorlati theológia körében különös gond fordítandó a gyakorlati egyházi munkákra. A gyülekezeti munkának az a része, amelyet a hallgatók a theológiai főiskola székhelyén kötelesek végezni, a tantervbe beosztott „gyakorlati egyházi munkák" keretében nyer elintézést. A filozófia körében mind a filozófia történetének, mind a filozófiai enciklopédiának terén különös gond fordítandó a filozófiának a vallással való kapcsolataira, a matefizikai, ethikai, világnézeti kérdések tisztázására, ezeknek a református keresztyén vallásos tudat szempontjából való értékelésére. A pedagógia köréljen különös gond fordítandó arra, hogy a pedagógia történetében mely nevelőknél és pedagógiai íróknál és hogyan érvényesültek a bibliai és a református elvek, milyen volt a protestáns, közelebbről a református iskolázás (főként hazánkban), mi egyházunk pedagógiai lehetősége t*s feladata és milyen a református pedagógus. Az egész lelkipásztormevelés hathatós tényezője legyen a nemzetnevelésnek. Ezt szolgálja a néptudománynak a szociológia keretében való tárgyalása is.