A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1941. november 20.

36 1941. november 20. — 5. % Főtiszteletű Püspök Úr mindja írásaiban „Hamis próféta volnék, ha dicsérném a magam fajtáját, ahelyett, hogy hibáit feddjem". (Szent mag) Mi értjük ezt a tanítást, de ha korholni akarunk mást, az írás tanítása szerint, magunkon igyekszünk kezdeni a korholást. 20 éve vezeti Nagyméltóságod szíve nagy szeretetével, agya végtelen bölcsességével és lelke szuggesztív erejével ezt az egyházkerületet. Erdélyből jött 1921-ben, a miagyar Golgota kálváriás földjéről. Hozta magával a törhetetlen kitartást, a krisztusi hit igazságában vetett hitet és azt a szent elszántságot, mellyel mások lelkében is élővé tudja tenni siaját hitét, a saját meggyőződését. " Nem hirdetett nekünk új tanokat. Megmondta, megírta nekünk a „Hova menjünk" című írásában „Krisztus sosem adott politikai programmot, de az is bizonyos, hogy nem jó politikai programút az, amelyiknek alfája és ómegája nem Krisztus". Sohasem hitt másban, mint a krisztusi hit és erkölcs lelkeket átalakító, üdvözítő örök igazságában. Ezt a hitet hirdette mindig, ezt az erkölcsöt cselekedte mindig, mint ember és mint főpásztor egyaránt. Hirdette nekünk, református keresztyéneknek, magyar kálvinistáknak János apostol szavait: „Megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket". Hirdette „Egy nemzetnek csak akkor érdemes élni, ha szabadon, önmagáért és önmagából élhet". (Kiválóság és kiválasztás c. beszéd). Vajha minél többen igyekeznének megfogadni ezt a tanítást. Vajha minél többen törekednének az igazság ismerésére, hogy szabadok lehessenek. Vajha minél kevesebben lennének,, akik az igazság keresését elhagyva, a lelki szolgaság kényelmes letárgjájában élik le életüket. Sokan elfeledik az Úr tanításait „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas a kapu és széles az út, amely a veszedelemre visz és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz és kevesen vannak, kik megtalálják azt". (Máté 7:13—14.) Óh, mutassa meg főtiszteletű Püspök Úr minél több kálvinista magyarnak az életre vivő szoros kaput és keskeny útat. A dunamelléki egyházkerület, annak minden tagozata, intézménye és híve hálát ad a niagy Istennek azért a kegyelemért, amellyel Nagyméltóságodat egyházkerületünknek ajándékozta. Hálát ad azokért a lánglelkű tanításokért, amelyekben a püspöki ajkakról részesülünk és hálát ad azért a sziklaszilárd hitért,, amely püspökünkből felénk árad, azért a pásztori bölcs, gondoskodó szeretetért, mellyel egyházkerületünket vezeti. Hálát ad azért, hogy püspöke mindig és mindenütt a lelkek vezére, irá-