A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1941. november 20.

8 1941. november 20. — 5. olyan kiváló tulajdonságai nyilvánultak meg, a bátorság, a nyugalom, a bizalom, a kölcsönös segítés és a törhetetlen életakarat, amelyek a roppant veszteség súlya alatt is vígasztalnak, bíztatnak és felemelnek, mint ahogy a zsoltáríró mondja: „A sötétség is világosság lesz körülöttünk." El kell mondanom, hogy a veszély perceiben a szomszédos gyülekezetek, maguk i:s árvízzel sútjva, szekérszámra, vasúti kocsirakományban küldtek élelmet és meleg ruhát a hajlékaikból kiöntött s jeges árban menekülő atyafiak számára.. Egyházkerületünk aranykönyvébe bele kívánkozik Dab, Dömisöd, Dunapataj, Foktő, Fülöpszállás, Kiskuniacháza, Majosháza, Szigetszentmiklós népe. Több mint 20.000 pengőt tesz ki az a gyors segítség, amelyet ők nyújtottak. Különösen is ki kell emelnem a budapesti gyülekezet kebelében megindult gyűjtési munkát, amelyből több, mint 7.468 pengő jutott az árvízkárosultaknak. Vegyük ehhez azt, hogy a magyar református egyházban összegyűlt 56.235.46 pengő árvízsegélyből annak körülbelül egynegyede a Dunaimellékre esik, tehát ennek az egyházkerületnek észrevétlen szeretetadománya az árvízveszedelem alkalmából felülhaladja a negyvenezer pengőt. Ennek az évnek ai történetéhez tartozik az is, hogy a bukovinai székely telepesek hazakerültek. 176 esztendővel ezelőtt Bucow császári generális Mária Terézia áldásos uralkodása alatt űzte ki őket madéfalvi siculicidium után Bukovinába. Volt egy református raj is közöttük: Andrásfailva. Azóta vadidegen országban, a legfárasztóbb gyarmati árvaságban megtartották nyelvüket, szokásaikat, hitüket és magyarságukat. Most a fenyegető orosz árnyék elől hazamenekültek. Bácskában adott nekik a magyar állam istenáldottái földet, cserepes hajlékot, soknak még gazdasági felszerelést is. Siettem meglátogatni őket, hogy helyzetükről tájékozódjam. A telepítés maga mesteri igazgatási munka. De gyorsan kellett cselekedni, mert az idő sürgetett s ezért nem lehetett megcsinálni, hogy Andrásfalva község együttmaradjon és együtt plántáltassék el. Nem lehetett megőrizni a falu ősi társadalmi alkatát sem s ami a legnagyobb baj, nincsen református iskolájuk ezeknek az embereknek, akik Mária Terézia óta a mai napig osztrák és román főhatalom alatt református iskolájukat meg tudták tartani. Bármi elismeréssel, sőt dicsérettel kell adóznunk Bonczos Miklós államtitkár úrnak és Horváth József tábornok úrnak, akik a székely telepítést gyorsan, bátram, talpraesetten végrehajtották, — valóban egy olyan tett, amely a nemzet életképességéről és kezdeményezésről tanúskodik, — mégis hangsúlyoznom kell, hogy az andrásfalvi székelyek ügye elintézve még nincs. Ennek a népnek kell templom és iskola, kell lelkészi föld és lelkészi lakás és kell történelmi egységének és egyéniségének helyreállítása. Különösképen kell gondoskodnunk a telepítés közben szétszóródott népelemek további pásztorlásáról. Ügyük tehát megoldva még nincs s az áttelepítés befejezése