A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.

1939. november 23.

56 1939. november 23. — 17—18. Egyházkerületi közgyűlés előtt nyilvánvaló a monori egyházközség lelkigondozásának kiterjedt volta, valamint a folyton növekvő vallásoktatás új erővel való ellátásának szükségessége. Elismeréssel adózik a monori egyházköz­ségnek azon áldozatáért, amellyel a gyülekezeti és ifjú­sági munka számára hajlékot emelt. A monori egyház­község kérelmét indokoltnak látja, de megoldást csak ab­ban találhat, ha másik egyházközségtől vonná el az ehhez szükséges fedezetet, mivel akár a vallásoktatói, akár a kápláni kongrua kontingensének a kiterjesztése a jelen helyzetben nem remélhető. Mivel pedig a más egyházköz­ségektől való elvonás rendkívül nehézségekbe ütközik s megnyugvással csak a kérdéses egyházmegyék közös meg­egyezésével intézhető el, arra kéri a monori egyházközsé­get, hogy addig is, amíg a kontingens felemelése lehetsé­ges lesz, vagy amíg az egyházmegyék közötti megálla­podás sikerre vezet, a maga erejéből igyekezzék megol­dást találni a lelkigondozás és vallásoktatás megfelelő ellátására. 61. Az Örkényi lelkipásztor és gondnok kérelmet intéznek ÍIZ egyházkerületi közgyűléshez állandó káplántartó hellyé való nyilvánítása és káplántartó államsegély kiutalása ügyében. Ké­relmükben felhozzák, hogy az Örkényi egyház tagjainak 65%-a tanyán él. 520 lélekből csak 177 református lakik a község bel­területén. Épen ezért külterületen lakó hívek lelkigondozása és vallástanítása rendkívüli teljesítményt követel a lelkipásztortól. Van az egyházközségnek szórványközsége: Alsóhernád, Puszta ­vecs és Tatárszentgyörgy. Mindegyike 7—8 km távolságban van a gyülekezettől. A hívek szétszórtan laknak, így lelkigondozásuk, meglátogatásuk nagy nehézségbe ütközik, pedig rendkívüli fon­tos az összetarásuk, mert vágynak az egyházi élet után, amit bi­zonyít az úr vacsoráz ók és a vallásos összejöveteleken való nagy számuk. Nagyon megnehezíti ezek gondozását az útak rossza­sága. Van 12 tanyai és szórványbeli iskola mintegy 120 gyermek­kel, ezeknek református szellemben való nevelése mindennél fon­tosabb, de a közlekedési akadályok miatt majdnem 40 gyermek marad vallásoktatás nélkül. Van 4 olyan iskola, ahova a lelki­pásztor nem tud kijutni. Ezek református növendékei bentma­radnak a r. katholikus hittanórákon. Ezek valószínűleg elvesznek a református egyházra nézve annyival is inkább, mert ezek szü­lői kevés református öntudattal birnak s így a családi nevelés sem alkalmas a református szellemben való megtartásra. A lelki­pásztor maga nem képes elvégezni heti 12 óra vallástanítás mel­lett, amelyre a kijutás is ugyanannyi időt igényel. Segédlelkészt a maga erejéből tartani nem tud. Ezért kéri az egyházi főhatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom