A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.
1939. november 23.
1939. november 24. — 143—144. 133 gek és családok látogatására vonatkozó, valamint igehirdetői munkája által Isten eredményt adott. Vasárnapiiskolai munkájára igen nagy súlyt helyezett. 11 kis gyermek járt ide, akik a legnagyobb télben is kitartottak, pedig 3—4 km távolságból kellett jönniök. Itt tanította őket énekre, mert egyetlen egyet sem tudtak. Minden alkalommal két éneket tanított meg, amelyeket otthon a szülők gvakorolgattak a gyermekekkel. Minden kiszállás alkalmával istentiszteletet tartott. Súlyt helyezett a beteg- és családlátogatásra, amelyet a legnehezebb feladatnak látott, mert sehol nem hallotta, miképen kell ezt végezni. Ezért félt tőle s csak a gyakorlat adta meg számára a megoldást s jutott benső lelkiközösségbe híveivel, kiknek látogatása alkalmával sok megható jelenetnek lett tanúja. Meglátta a szomjúságot s meglátta a nagy elhagyatottságot is és látta az ebből származó veszétyt: ha lelkek szomjúságát nem elégíti ki a református egyház, kész zsákmányra találnak a szekták. Épen ezért annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ilyen szórványgondozó munkát lehetőleg tapasztaltabb emberekre, legalább is segédlelkészekre kell bízni. Egyházkerületi közgyűlés a theológusok jelentéseit tudomásul veszi. Megköszöni nekik a munkát, amelyet végezlek. Értékeli a közgyűlés még azt a munkát is, amely nagyobb eredményt különböző okok miatt elérni nem tudott. Fontosnak tartja a theológusok számára ezt a munkát, mert nemcsak azt jelenti, hogy az elhagyott híveket általuk a ref. egyház felkeresi, hanem jelenti azt is, hogy az ilyen munka által nagy benső lelki növekedést nyer a munkát végző. 144. A tanügyi bizotság bemutatja az egyházkerületi taniigyi előadónak a bizottság által elfogadott jelentését saját működéséről és az egyházkerület iskolaügyének legfőbb kérdéseiről. Az egyházkerületi közgyűlés 1. a jelentést tudomásul veszi; 2. az egyes iskolák fentartó testülete elnökségének figyelmét felhívja az előadói jelentésnek az illető iskoláról szóló részeire, megfelelő intézkedés céljából; 3. újból elismeréssel emlékezik meg a gyönki tanárok áldozatkészségéről, amellyel az iskola anyagi helyzetét átmenetileg ugyan, de évek óta megkönnyítik; 4. utasítja a nagykőrösi gimnázium tanári testületét annak megállapítására, hogy a gimnázium nagykőrösi lakos növendékeinek száma 1919/20 óta hogyan alakult, az utóbbi időben a helybeli fiútanulók száma miért hanyatlik s e tanulmányozás eredményéről tegyen jelentést az igazgatótanácsnak és 1940. szeptember 15-ig az egyházkerületnek;