A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1938.

1938. november 17.

1938. november 17. — 131—132. enemü könyvek igen kapósak tanulóink között. Sok vallásoktató szívesen oszt ki tanítványai között traktátusfüzeteket, falimondá­sokat, bibliai mondásos képeket, mert ezek igen kedveltek a gyer­mekek között. Lapok, amelyekre a tanulók előfizetnek: A Mi Útunk, Örömhír, Pro Christo, Fecske, Fényes Nyíl, Ifjú Erdély, Pászortűz, Református Diákmozgalom, Ébresztő, Aranykalász, helyi gyülekezeti lapok. Az iskolai év szinte kivétel nélkül évnyitó istentisztelettel kezdődik és évzáró istentisztelettel zárul. Az iskolai évben a helyi adottságok szerint tartanak gyermekistentiszteletet, ifjúsági isten­tiszteletet, vasárnapi iskolát, bibliaórákat, bibliaköröket, csendes­napokat; résztvesznek a gyülekezeti istentiszteleten is a helyen­ként kialkult szokások szerint; ugyanígy történik a konfirmáció és az úrvacsorában való részvétel is. Az istentiszteleteket szorgal­masan látogatják a tanulók, érthető a mulasztás az iparostanon­coknál (leventekiképzés, elfoglaltság). A tanulók a jótékonyságot többféleképen gyakorolták; mint hogy az iskolában a tanulók között gyűjteni nem szabad, főként perselypénzt, vagy alkalmi adakozást gyakorolták, így adakoztak a SDG, KIE, Szeretetszövetség, Kálvineum, diákmisszió, kiil­misszió, helyi templomalap, szegényebb társaik javára. A vallás­tani órák mindenütt énekléssel, imádsággal (bibliaolvasással) kezdődnek és végződnek. Az énektanítást csak kivételképen vé­gezi a kántor, mert érzik, hogy az éneklés és énektanítás a hit­tanóra elengedhetetlen része. A kijelölt tananyagot még a meg­rövidült iskolai évben is elvégezték. Az előírt életkorban levő nö­vendékek egy-két kivétellel mindenütt konfirmáltak s a konfir­mációi előkészítésében sok vallásoktató derekasan résztvett. Egy­házi részről látogatást végeztek a vallástani órákon esperesek, helybeli lelkipásztorok és megbízott presbiterek, körlelkészek, Budapesten négy szakfelügyelő, sőt a vallásoktatók hospitáltak is egymásnál. Az iskolai hatóságok magatartását minden vallások­tató dicséri. A tanulók közt sokan tagjai voltak a SDG-nek, KIE-nek s általában a helybeli iskolai vallásos egyesületnek, körnek, szövet­ségnek. Ezek munkájának vezetése általában a vallásoktató kezé­ben van. A SDG kollégiumok munkájának eredménytelenségét sokan az erőtelen vezetésnek tulajdonítják. Feltűnő, hogy bár az egyházkerületi közgyűlés e tekintet­ben már többször rendelkezett, az iparostanonciskolákban még mindig nem használják az előírt tankönyvet. (Pl. a pécsi bányá­szati és fémipari szakiskolában, a kecskeméti, nagykőrösi, tabi, újpesti, pestújhelyi, pestszentlőrinci, monori, rákospalotai, kalo­csai, dunaharaszti, bugyi, szabadszállási, szekszárdi, dunaföld­vári, bonyhádi iparostanonciskolákban).

Next

/
Oldalképek
Tartalom