A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1938.

1938. november 17.

:224 Függelék Melléklet a 97—1938. kgy. határozathoz. Nem végezhet a tanító az iskolában tudatos nevelői munkát, ha nincsen tisztában munkájának körülményeivel, ha nem számol azokkal a környezeti hatásokkal, amelyek növendékeit s öt is az iskolán kívül érik, s a melyekből közvetlen feladatai következnek; szükséges tehát azokat a körülményeket, a környezeti hatások forrásait ismernie. Az itt következők azokat a szempontokat ismertetik, amelyek alapján mindenik tanító elkészítheti a maga községének állapotrajzát, mint valami helyzetképet, még pedig röviden, őszintén, határozott tájékozódással. A valóság adatait kereső kérdések, szempontok a következők: 1. A község (város, falu) lakóinak nyelv, felekezet, foglalkozás, vagyoni állapot szerinti megoszlása, különös tekintettel a református egyház helyzetére; 2. kutatni kell történeti alapon: hogyan keletkezett a meglevő állapot, milyen irányú fejlődés menetében van a község és benne az egyház, a változásnak mi az oka; 3. földrajzi helyzet szempontjából meg kell állapítani: elszigetelt vagy élénk forgalmú helyen van-e s miféle helység van a közelében, amely hatással van rá; meg kell állapítani, hogy milyen ez a hatás a lakosság (az egyháztagok) életére (ismereteire, erkölcsére); 4. meg kell írni: miféle művelődési intézmény (egyháztársadalmi, gyülekezeti eygesiilet) van a tanító iskoláján kívül, hogyan vélekednek a községben a gyermekről, iskoláról, tanítóról, nevelésről, szívesen járatják-e a gyermekeket iskolába; 5. az iskolából kikerült ifjúság milyen magatartású az egyház, az iskola iránt s mik a kedvező vagy kedvezőtlen jelenségek okai; 6. általában: milyenek a közéleti viszonyok: közműveltség, közegészségügy színvonala, társadalmi élet (összetartás vagy széthúzás), a szórakozás módja. (L. minderről ugyanígy, ahogyan jeleztük: Imre Sándor: Népiskolai neveléstan, 143. 1.). Minthogy a kívánt és feljegyzésre méltó adatok egy része olyan természetű, hogy idő multával elévül, az állapotrajz érvényének megtartása érdekében arra van szükség, hogy legalább 3 évenként a készítője vagy utódja megfelelően kiegésztíse s így a felügyelet számára is használhatóvá tegye.