A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.
1936. november 19.
10 1936. november 19. — 9—24. jén a vasárnapi munkaszünetet, s ezzel muló és jelentéktelen anyagi haszonért népünk lelkének nagy erkölcsi kárt okoz. Panaszkodik arról, hogy a leventék erkölcsi oktatása körül bajok vannak. Vagy kivonják a gyülekezeti közösségből, vagy pedig a foglalkoztatás folytatásaként való megjelenésük a gyülekezetre nézve nem épületes. Miután kétségtelen dolog, hogy a magyar református lelkészség a levente intézményt segíteni, átnemesíteni, fejleszteni kívánja, éppen olyan kétségtelen tény, hogy a levente intézmény vezetői jó keresztyén emberek, akik nagy súlyt helyeznek az egyház segítésére, az ifjúság valláserkölcsi nevelésére: világos, hogy a két tényező között jelentkező súrlódás csak félreértéseken alapulhat. Jó volna ezeket a kérdéseket nyugodtan, előzékenyen és jóakarattal megbeszélni. A vértesaljai egyházmegye esperesének jó ötlete, hogy a fiókegyházakat látogatta meg. Helyes szokás feljegyezni a jegyzőkönyvekben a meghalt lelkészek életrajzát. Sigray Béla Dunapentelének ismételten nagyobb ajándékot adott. Vértesalja a lelkészek tovább képzését a legkomolyabban veszi. Tanulságos konferenciákat tart e célra s egyházmegyei kölcsönkönyvtárt rendez be. Örömmel látom a vértesaljai és tolnai esperes jelentéséből, hogy a lelkészek halálesetre szóló biztosítását bevezették, s igen kis közös teher ellenében minden elköltöző lelkész hátramaradottja 1000 P. temetési segélyt kap. Nem győzöm eléggé figyelmébe ajánlani a többi egyházmegyéknek is azt a nagy keresztyén gondolatot, amely az „egymás terhe hordozásának" ilyen formájában jelentkezik. Misszióügy. A misszióügy fejlődéséről részletes jelentés számol be. Itt ki kell emelnem a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek dunavecsei sátortáborának építési akcióját. Ezelőtt egy évvel azzal az elhatározással fordultak az egyházkerülethez, szíveskedjék megengedni, hogy minden tanuló egy fillért adjon az ifjúsági egyesület sátorházára. Sokan kétségeskedtek és fejet csóváltak; az eredmény az lett, hogy minden kényszer nélkül a közreműködők jóvoltából körülbelül 2500 P. gyűlt össze, s ennek a költségén három új sátorházat építhetett a dunavecsei kis táborban az egyesület. Milyen boldog lehet most az, aki részt kapott „az adakozás jótéteményéből és mennyire érezheti, hogy magának okoz kárt az, aki a fillérek összetevődésének nagy hőskölteményéből kivonja magát. Ma már három avargyűrüs földvár épült a Dunaméllék területén, ahol a nálunknál különb ifjúság készül és érik: a dunavecsei KIE tábor, a tafiitótfalusi MEKDESZ-telep és a balatonszárszói SDG központ. A női munkáról szólva, bíztatnom és kérnem kell lelkésztársaimat, hogy ne fáradjanak meg e csodálatos eredményeket ígérő munka végzésénél. Mindenütt kapcsolják be a leánykörök megszervezését, mert a leányegyesületi munka református ágát ép úgy ki kell építenünk, épúgy egyházi munkává kell tennünk, — önkéntes és szabad jellegének fenntartásával —, és éppen úgy bele kell kapcsolnunk a világszövetségbe, mint ahogy ez a fiúmunkával végbement. A további
