A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1935. november 16.

i 62 1935. november 18. — 241—242—243. nek vallásoktatásban kell részesülnie. Felhívja azért az egyházmegyéket, tegyenek jelentést arról, hogyan orvosolták a szórványokban e tekintetben fennálló bajokat, milyen intézkedéseket szándékoznak foganatosítani s esetleg hol vannak még vallásoktatásban nem részesülő tankötelesek. 11. Az egyházkerületi közgyűlés felhívja az egyházmegyéket és egyházközségeket, hogy az ifjúság lelkigondozása végett minél teljesebben használják fel a levente-keretekben kínálkozó lehetőségeket s igyekezzenek az esetleg fennálló nehézségeket tapintatos eljárással kiküszöbölni. Felhívja továbbá a református iskolák tanítóit, hogy mint leventeoktatók ténylegesen kapcsolódjanak bele a nagy nemzeti jelentőséggel biró levente-intézménybe. 242. A közép- és középfokú iskolák beterjesztették missziói jelentésüket. A tanítás mindenütt imádsággal kezdődik és végződik, de ezenkívül egyes napokon tanítás előtt, vagy után áhítatot is tartanak, énekkel, imával, bibliaolvasással és bibliamagyarázattal. A növendékek a tanítási idő alatt mindig testületileg vesznek részt a tanári kaivezetésével az istentiszteleten, részint a templomban, részint az iskola épületében tartott ifjúsági istentiszteleten. A konfirmációra \4—16 éves korukban készülnek elő a növendékek, a konfirmáció mindig ünnepélyesen a templomban történik, úrvacsorában egy iskolai év alatt kétszer-háromszor a gyülekezettel együtt részesülnek, míg a minden iskolába bevezetett csendes napok végeztével tanárok és növendékek külön úrvacsoráznak. Minden iskolában vallásos jellegű egyesületek támogatják a vallásos és erkölcsi nevelést. Minden fiúiskolában és a kecskeméti leányliceumban cserkészcsapatok működnek. A tanárok általában részt vesznek a gyülekezeti életben és belekapcsolódnak a missziói mozgalmakba. A tanulók járatják a református irányú ifjúsági lapokat. Az egyházkerületi közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. 243. Az egyetemes konvent 71/1935. sz. a. megállapította a fokozatos missziói-bizottságok munkatervét az 1935/36. munkaévre. E szerint: „Az egyházkerületi és egyházmegyei missziói bizottságoknak a legfőbb teendője az volna, hogy a jelentések letárgyalása mellett az egyházkerület vagy egyházmegye egész missziói életét, állapotát éles szemmel figyelő, ellenőrző és irányító testületekké váljanak: vagy amennyiben ezt összetételük, szervezetük, munkarendjük, főként a hozzájuk utalt ügyek nagy mennyisége lehetetlenné teszik: a missziói munka ágai szerint és testületenként szervezzenek kisebb, de a gyülekezeti missziói bizottságoknál mégis egyetemesebb és átfogóbb erejű missziói egységeket. Pl. missziói körök, aztán vasárnapi iskolai, ifjúsági, szociális, női egyházi munka stb. bizottsága. A gyülekezeti missziói bizottságok legfőbb teendője az, hogy segítenek az