A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1932. november 19.

150 egyházmegyei határozatot az egyházkerületre terjeszti föl, kéri annak végleges jóváhagyását, továbbá azt, hogy a jóváhagyó határozat — keceli hívek közalapi járulékának a kiskőrösi fiókegyházra leendő hárítása céljából —a közalapi végrehajtó bizottsághoz elküldessék. Az intézőbizottság Kecel szórványnak a soltvadkerti anyaegyháztól a kiskőrösi fiókegyházhoz való csatolását az I. t.-c. 67. §-ának n) pontja értelmében véglegesen jóváhagyja, határozatát a közalapi végrehajtó bizottságnak azzal küldi meg, hogy a keceli hívek közalapi járuléka a kiskőrösi fiókegyházra vettessék ki. 15. Göde Lajos jelenti, hogy a gödöllői egyházközség presbitériuma az 1907. évi október hó 20-án tartott ülésén elhatározta, hogy a kántortanítói díjlevelet ketté választja és új díjlevelet állít ki, külön az 1. sorszámú tanítónak és külön az énekvezérnek. Amint a lelkipásztor jelentéséből olvasható, ez meg is történt és ez ellen sem a javadalmi jegyzőkönyvnek felvétele, sem az államsegélyek kiutalása alkalmával soha semmiféle hatóság kifogást nem emelt. Ezeket a díjleveleket az 1929. évi augusztus hó 11-én tartott presbiteri gyűlés és augusztus hó 25-iki egyházközségi közgyűlés megújította annyiban, hogy azokban a forgalomból kivont koronát pengőre változtatta át. Ezeket az értékükben nem változott díjleveleket mind az egyházmegyei, mind az egyházkerületi közgyűlés megerősítette. Mikor azonban az I. sorszámú tanítói díjlevél — a tanító helyi javadalmának megállapítása céljából — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága elé került, a bizottság — 1930. évi július hó 10-én kelt véghatározattal — a díjlevelet az egyházközségnek visszaküldte és az 1923. évi XXXII. t.-c. 13. §-ára hivatkozva, felhívta az iskolafenntartó egyházközséget, hogy az I. sorszámú tanítói állás, illetőleg az azt betöltő tanító részére egységes kántortanítói díjlevelet állítson ki és egyházfőhatósági jóváhagyás után egy példányt az érdekelt tanítónak szolgáltasson ki, két példányt pedig pótlólag terjesszen be a közigazgatási bizottsághoz. A közigazgatási bizottságnak ezt az intézkedését a gödöllői presbitérium és a pesti egyházmegyei intézőbizottság önkormányzatunkra nézve sérelmesnek találta és megkereste az egyházkerületet, hogy a véghatározatnak hatályon kívül helyezése érdekében tegye meg a lépéseket. Mivel az 1923. évi XXXII. t.-c. 13. §-a felhatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy a kántori teendőket végző hitfelekezeti elemi iskolai tanítók államsegélyét — az államháztartás súlyos helyzetére való tekintettel — ideiglenesen az 1913. évi XVI. t.-c. 25. §-ában foglalt rendelkezéstől eltérően, az 1893. évi XXVI. t.-c. 8. §-ával egybehangzóan akként állapítsa meg, hogy a tanítói és kántori járandóságok együttesen tanítói fizetésnek vétessenek és mivel a közigazgatási bizottság ennek a törvénynek értelmében járt el, az intéző-