A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1931. november 14.

122> Kecskeméten németet 34, rajzot 2 és kézimunkát 136 növendék. (Az: Értesítők és a statisztikai ívek adatai nem egészen egyeznek!) VII. A tanulók száma és megoszlása mindkét intézetben állandó figyelmet érdemel. A Baár-Madasban a megnyílt fejlődési lehetőség okozta módosulást, Kecskeméten az iskola teljessé válásának módját kell megfigyelni. A következő számok már e szempontból is mondanak egyet-mást. 1. A létszám így alakult: Budapesten vizsgálatot tett 348 nyilvános és 29 magántanuló, együtt 377 (tavaly 281+31=312, tehát a növekedés 65); Kecskeméten 148+1, együtt 149 (tavaly 81+1=82, növekedés 67). A két intézetben 496 nyilvános és 30 magántanuló, együtt 526 (tavaly 394, növekedés 132). Az I. osztály létszáma a Baár— Madas nyilvános tanulói között 66 (tavaly 51), Kecskeméten 40 (tavaly 28). 2. A felekezeti megoszlás a Baár—Madas új helyzetében most van kialakulóban. Itt ref. 58"6 (58'0), ev. 185 (19'5), unitárius l'l (0'9), rkath. 18'2 (20"9), izr. 3'6 (0"6) %; a protestánsok arányszáma 78'1 (78'7). Itt tehát lényeges apadás látszik a róm. katholikusok arányszámában (2'7) és lényeges gyarapodás az izraelitákéban (3'0). Az egész számokat nézve azonban kiderül, hogy róm. katholikus növendékek száma az előző évinél kettővel több volt (67). •—• Kecskeméten református 74"5 (80'5), evangélikus 9*3 (7*3), róm. kath. 7'8 (3'6), izr. 7'8 (7'3) %,. Itt 6%,-kal kisebb a reformátusok száma, de a protestánsoké 0'1%-kal nagyobb; a róm. katholikusok most 4'2%-kaí többen vannak, ami 7 növendékkel jelent többet. 3. A szülők foglalkozása és lakóhelye. Az apák közül a Baár— Madasban feltehetően 95% végzett középiskolát vagy más hasonló jogosítású iskolát, Kecskeméten 58%; közép- és kisbirtokos a Baár— Madasban 6'8, Kecskeméten 14'2%; kisiparos és kiskereskedő a Baár—Madasban 1'6, Kecskeméten 18'4%>; pap, tanár, tanító leánya a Baár—Madasban 10'3, Kecskeméten 20*5%, (ez az utolsó réteg számszerint erősebb a Baár—Madasban: 38, Kecskeméten 29). Legnagyobb számmal vannak Budapesten az ú. n. más értelmiségek (104=28'5), azután a köztisztviselők (56=15'2) és papok stb. leányai (38=10'3); Kecskeméten a legerősebb réteg a papok stb. leányai (29=20"5) s a középbirtokosoké (28=19'3), a többi jóval kisebb számú, a más értelmiségek száma (18=12*7) és a kisbirtokosoké (16=11*3) van legközelebb. A két intézet közönségében tehát lényeges a különbség, amiből a fejlődő kecskeméti líceum jogosultsága nyilvánvaló. Helybeli volt Budapesten 73'6, Kecskeméten 74'5%. Elszakított területről jött Budapestre 26, Kecskemétre 1 növendék. 4. Az osztályokban való eloszlás a mai állapotban egyik intézetre nézve sem tekinthető jellemzőnek másként, csupán a fejlődés, a várható benépesedés szempontjából. S így az a fő, hogy az I. oszt.