A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1930. november 22.

30 nem mutat be és nem igazolja, hogy jelenleg milyen kenyérkereső foglalkozást folytat. 21. Molnár Gusztáv, Budapesten lakó, lelkészi oklevéllel biró segédlelkész, ki 1886. március 29-én született, nős és 1930. január hó 28-án a rákóczifalvai segédlelkészi szolgálatból eltávozott s azóta nincs szolgálatban, kéri egyházkerületünk segédlelkészei sorába való fölvételét. Egyházkerületi közgyűlésünk, a segédlelkészek nősülése tárgyában már tavaszi intézőbizotsági ülésén hozott tiltó rendelkezésére való tekintettel, kérvényezőt nem veszi föl segédlelkészei sorába. 22. Molnár Sándor orgoványi lakós, ki mindkét lelkészképesítő vizsgálatát a tiszántúli egyházkerületben tette le és egyházkerületünkben való szolgálata alatt két ízben is volt már „rendelkezési állományban", a folyó év februárjában kérte a tiszántúli egyházkerületbe való elbocsájtását, ahol azonban — mint kérvényében írja — hely nem lévén, nem kaphatott kirendelést. Most kéri egyházkerületünkbe való visszavételét és Orgoványba, atyja mellé, hitoktató segédlelkészként való kirendelését. Kérelmét a solti egyházmegye esperese pártoló ajánlással terjeszti föl, mégis azzal a hozzáadással, hogy szolgálati helyéül — legalább is egy esztendeig édesatyja oldala mellett — az orgoványi egyház jelöltessék meg. Egyházkerületi közgyűlésünk elrendeli annak tisztázását, hogy kérelmezőnek a tiszántúli egyházkerületbe való fölvétele megtörtént-e és fölhatalmazza püspök urat, hogy annak alapján intézkedjék. 23. Szentjóby Szabó Zoltán, ki felsőkereskedelmi iskolai tanulmányainak elvégzése után a tiszántúli egyházkerület lelkészvizsgáló bizottsága előtt 1929. szeptember havában jó képesítéssel kápláni vizsgát tett, majd az 1929—30. tanév egyrészét a hollandiai kampeni református theológiai fakultáson töltötte, onnan hazatérve 1930. május 1-től szeptember 25-ig a pátrohai egyházban, esperesi szolgálati bizonyítványa szerint, buzgón és teljes odaadással működött, minthogy az ottani lelkészi állás most választás alá került és helyébe lelkészi oklevéllel biró helyettes lelkész rendeltetett, a tiszántúli egyházkerületben pedig ez idő szerint semmiféle segédlelkészi állás nincs üresedésben, a tiszántúli egyházkerülettől nyert szabályszerű elbocsátóval kéri egyházkerületünk segédlelkészei közé való bekebelezését. Kijelenti azt a készségét, hogy örömmel menne valamely baranyai gyülekezetbe is, hol édesatyja tanítói működését megkezdte. Kérelme indokolásául fölhozza, hogy a miskolci tanítóképző III. évfolyamára járó öccsét is segíti tanulmányai folytatásában, ezért szükséges mielőbb elhelyezkednie.