A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1928.

1928. november 10.

107 126. A tanügyi bizottság bemutatja az egyházkerületi tanügyi előadónak a bizottság által elfogadott jelentését a fiúközépiskolák 1927/28. tanévi állapotáról és működéséről. A fiúközépiskolák száma és szervezete változatlan. I. Az elhelyezés tekintetében változás előtt áll Kunszentmiklós: az 1928/29. évi állami költségvetésben az országgyűlés 240.000 P-t szavazott meg számára építkezés céljára. Az építési előkészületek egyelőre csak a hely kijelöléséig jutottak, ebben azonban az egyháztanács véleménye megoszlik. Az internátust a tavalyi szünidőben kibővítették, most 52 tanuló fér el benne. II. A felszerelés gyarapodása most is nagyon különböző mértékű és nem mutat egyenletes tervszerűséget. A bútorfelszerelés gyarapodott Kecskeméten (1264 P); a szertárak vétel útján Budapesten (1653.92 P), Kecskeméten (1650.73 P), Kisicun halason (1949.43 P), Kunszentmiklóscn (440 P), Nagykőrösön (443 P); ajándékozás útján Budapesten (6395 P. értékű tornafelszerelés a vallás- és közoktatásügyi minisztertől), Gyönkön, Kiskunhalason a tanulók munkáival. A tanári könyvtár gyarapodott Budapesten (45 kötet), Gyönkön (66 k.), Kecskeméten (47 k.), Kiskunhalason (99 k.), Nagykőrösön (105 k.); mindenütt volt ezek között ajándék és több-kevesebb folyóirat. Nagykőrösön az egyháztanács 2000 pengőt szavazóit meg a könyvtár rendezésére; rendes javadalmazása a várostól 240, az egyháztól 400 P., Kecskeméten a főiskolai könyvtáré az egyháztól 800 P., Kiskunhalas 500 P-t ad a könyvtárra, de a jelentés helyesen hangoztatja, hogy a város egyetlen közkönyvtárának kívánatos gyarapítására az egyház ereje magában nem elegendő. Itt 332 látogató 1168 könyvet olvasott; ez igen örvendetes forgalom. Jó lenne ezt mindenütt kimutatni, a látogatók számában azonban minden egyént csak egyszer számítva. Egy-egy iskola szertáráról szóló jelentés élénken mutatja a szertár kezelőjének tudatos eljárását a gyarapításban; az összehasonlítás nagyon tanulságos. Az ifjúsági, önképzőköri könyvtárak, a kötelező olvasmányok tára, gyorsíró- és sportkörök könyvtárai is fejlődést mutatnak; ellenben legtöbb helyen zavarba jutott a segély-könyvtár, mert az új tantervvel járó tankönyvváltoztatás a régi anyagot használhatatlanná tette. Az így szükségessé vált selejtezés megmentheti az iskolát a segélyezés szempontjából értéktelen anyagtól; kívánatos azonban, hogy a használt tankönyvek egy-