A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1927. október.
1927. október 21.
26 Vértesaljai egyházmegye látogatása Folyó év április 24-étől 27-ig, május 9—17-ig, május 23—31-ig, június 9—18-ig tartott a canonica visitatio. Meglátogattam az egyházmegyének minden anyaegyházát és nagyobb leányegyházait is. Hűséges munkatársaim az egyházkerületi aljegyzők voltak, akik felváltva állottak melletem hű szívvel, erős lélekkel. Nagyobb helyeken megjelenésükkel emelték utam fényét, Benedek Sándor, dr. Jalsoviczky Sándor gondnokok, Benedek Zsolt tanácsbírák. Fejér vármegye és Esztergom vármegyék főispánjai, illetve első tisztviselői a nagyobb gócpontokon személyesen fogadtak, köszöntöttek és utam külső díszét nagyban emelték. A járási főbírák mindvégig hűségesen kitartottak mellettünk, hordozva az útnak örömeit is és fáradalmait ű\ Politikai hatóságok, notabilitások, a legmesszebbmenő figyelmet tanúsították irántam. Evangélikus testvéregyházunk mindig együtt örvendezett velem,' a katholikus egyháznak nem egy esetben éreztem megértését és barátságát. Mindezek folytán utam kiemelkedett a hétköznapi keretekből és az illető gyülekezetnek és sokszor községnek, sőt néha még a vidéknek is ünnepévé vált. Végtől-végig velem volt, egy-két múló esetet leszámítva, az egyházmegye elnöksége: Varga Sándor esperes úr és Huszár Dezső gondnok úr. Mindketten azok közé tartoznak, akiket minél jobban megismerünk, annál jobban megszeretünk. Utunk fáradalmai, felemelő és lehangoló benyomásai között a sok kö/ös élmény, lelkünket mély barátság szálával fűzte egybe. IJjra éreztem, amit minden más egyházmegye vizsgálatánál is tapasztaltam, hogy az ilyen útnak első áldása az egyházmegye elnökségével való belső, lelki kapocsnak megteremtése. Jól esik itt mindkettő iránt hálás köszönetemet és elismerésemet kifejeznem! Utamon végtől-végig erdélyi emlékek és hangú latok kisértek. A Vértes-hegység körül, a velencei tó partján jártunk és keltünk, nagyrészt kicsiny gyülekezetek között, századok óta konzervált református hagyományok levegőjében. Két gyülekezetet kivéve, ahol Kováts J, István hirdette az igét, mindenütt prédikáltam, e két kivételnél is imádságot, illetve konfirmációi ágendát mondottam. Minden gyülekezetben presbyteri gyűlést tartottam, az egyház külső és belső állapotát, részben kérdőív kapcsán, pontosan számba vettem és a
