Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.
1926. október 16.
61 stóla osszegszerüleg nincs megállapítva, pótlólag megáll api ttassék. • 50. Tárgyaltatctt a kiskunhalasi református polgári leányiskola és a kiskunfélegyházai református el,emi népiskola jelentése kapcsán, a váci egyházmegye püspökének az a rendelkezése, mely szerint, olyan helyeken, ahol hascnló fokú római katholikus iskola van s a római katholikus növendékek mégis más felekezet iskolájába járnak: ezek hitoktatásban nem részesülhetnek s hittanból vizsgát nem tehetnek. Egyházkerületi közgyűlés megütközéssel értesült a váci püspök úrnak országos törvényeink szellemével ellenkező s nemzetünk jelenlegi helyzetének érdekeit veszélyeztető rendelkezéséről s aggodalommal tekint az ebből származott és származó bonyodalmakra. Törvényeink, az 1848. évi XX. törvénycikk 4. §-a, különösen ez 1895. évi XLIII. törvénycikk 1—4. §-ai, az igazság bölcsességével szabályozzák a vallásfelekezetek helyzetét, az állammal és egymással szemben való viszonyát. Nevezett törvénycikk 1. §-a határozottan rendelkezik, hogy bármely hit vagy vallás csak az ország törvényeinek kcrlátai között gyakorolható, amiből következik, hogy az egyes vallásfelekezetek híveikkel szemben az egyházi hatóságokat megillető fegyelmezési jogot is csak anynyiban gyakorolhatják, amennyiben az országos törvénybe nem ütközik, mint a 4. §. világosan is kifejezi: senkivel szemben sem alkalmazható egyházi fenyíték azért, mert törvényben biztosított polgári jogaival élt. Rendezett jogállamban a jognak legerősebb forrása az állami törvény, melynek mindenki — az egyes vallásfelekezetek is — alávetni tartoznak magukat s ezzel szemben a vallásfelekezetek egyházi törvényeikre nem hivatkozhatnak. (1848. évi XX. törvénycikk 40. §-a.) Közoktatásügyi törvényeink, nevezetesen a népiskolákról szóló alaptörvény: az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 11. §-ának 3. a) pontja, 55. §-ának a) pontja, stb. s a középiskolákról szóló alaptörvény: az 1883. évi XXX. törvénycikk 3. §-ának a) pontja, az cktatás rendes tárgyai közé sorozzák a hit- és erkölcstant s annak tanítását az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 57. §-a és 1883. évi