Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.
1924. november 15.
12 bad nekünk Isten után mennünk és az ő örök végzéseire emberi pecsétet ütnünk. Köszöntsük őt a régi szeretettel. Múltkori egyházkerületi közgyűlésünk óta három új tanácsbírót küldött az egyházközségek bizalma kerületi közgyűlésünkre. Lévay Lajos, a kissé megfáradott vértesaljai esperes érkezett meg a tanácsbírói székbe, jeléül annak, hogy ha ő a fárasztó munka alól fölmentést is kér, mi viszont kérjük tőle, hogy bölcsességének fényét, szeretetének Jánosi melegségét ne vonja meg attól az egyházkerülettől, amelyet egy életen keresztül olyan hűségesen szolgált. Pálóczi-Horváth István nemes és kemény magyar alakja azért került hozzánk, mert benne ősi tradíciók példaadó erővel érvényesültek ma is: egymaga saját költségén templomot épít megpróbált anyaszentegyháza számára. Last, but not least említem Némethy Károly budapesti főgondnck úr ö Excellenciáját, akit nemcsak azért, mert a legnagyobb magyar református gyülekezetnek, a székesfővárosinak a főgondnoka, hanem egyéni kiváló képességeinél fogva is siettünk Dunamelléki Egyházkerületünk számára munkával és bizalommal lefoglalni. Rendkívüli munkabírása, nagy szervező- és rábeszélőképessége, egész egyéniségének minden vonása, a bölcsőtől kezdve, mely papi ház födele alatt ringott, a legmagasabb polcokon végzett s az egész nemzetre döntő fontosságú szolgálatáig, mind e választáshoz fűződő örömünket és reménységünket táplálják, ő egészen a mienk kíván maradni s hiszem azt, hogy közöttünk munkában is, megbecsültetésben és sikerekben is kárpótlást nyer Tiszántúli kerületben elhagyott díszes gondnoki méltóságáért. Egyházkerületünk tisztviselőkara két kiváló ifjú munkással gazdagodott. Dr. Thury Zoltán közigazgatási bíró, egyházkerületi világi, dr. Hetessy Kálmán kecskeméti lelkész, lelkészi aljegyzővé választatott. Reménységgel köszöntjük őket és megáldjuk szolgálataikat. Akiknek Isten sokat adott, azoktól az ő népe sokat vár. Itt búcsúzom el egyházkerületünk derék lelkészi aljegyzőjétől és a belmissziói bizottság előadójától, Forgács Gyula lelkész úrtól, akit a sárospataki gyülekezet hívott el lelkipásztorául. Istenáldotta pásztori egyéniség volt, aki az építés tudományának nemcsak elméletben volt kiváló képviselője, hanem gyakorlatban is elsőrangú mívelője. Hű és szerény egyénisége csupa szolgálat és csupa hit. Ellentéteket kiegyenlíteni, nehéz kérdéseket az evangéliumi munka felsőségével megoldani, lelkesedni és