Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.
1923. november 17.
7 viszonyok megengedik, fokozottabb áldozatkészségre legyenek hajlandók. Viszont a Nt. lelkész urakat arra kérem, hogy méltányos megértéssel legyenek. Ha a valutáris pénzügyi konszolidáció sikerül, akkor más gazdasági helyzet előtt fogunk állani. Arra kérem azokat, akik az egyház anyagi helyzetéről gondoskodnak, méltóztassanak erre gondolni, hogy egy üj helyzettel szemben az egyházak ne álljanak készületlenül. Méltóztassanak megengedni, hogy egy negyed századra visszamenjek. 1896-ban volt a Millennium ünnepe, a régi Magyarországnak utolsó nagy ünnepe. A gondviselés ügy rendelte, hogy Pusztaszeren én avassam fel az Árpád emléket. Akkor egy negyed század előtt még senki sem gondolt arra a katasztrófára, ami bekövetkezett. Én azt mondtam, hogy csodás és mesébe való, hogy ez a maroknyi nép, a magyar, idegen fajok közt, rokonok nélkül, önmagára utalva, alig találva barátokat a nemzetek családjában, egy ezer éven át meg tudctt állani mint egy hullámtól vert sziget. Egyezer év kevés volt, hogy megtudják dönteni. Vájjon mi lehet ennek történeti oka? Magamnak azt a választ adtam, hogy multunkban, — fájdalom, — sok belviszály, sok egyenetlenség és visszavonás volt, de mikor nagy nemzeti katasztrófa ért, akkcr mégis megtaláltuk egymást és kezet tudtunk adni egymásnak. Amíg a nemzetnek ez a tulajdonsága meg lesz, addig nem félek a jövőtől, de ha ez a tulajdonság hiányozni fog, akkor elpusztulunk. Ma még sok viszályt, sok egyenetlenséget látunk. Ezzel kapcsolatban a felekezetközi viszonyokról beszélni nem kívánok, bár azt hiszem, hegy nagyon sok mondanivalónk volna. Ámde hadd mondjak el egy reminiscentiát. Budavár egy ezredéven át látta és nézte a nemzet viszontagságos történetét. Budavárának azon a végén, azon a részen, mely a hegyekre néz, van a helyőrségi templom. Magam is ott voltam Budavár visszafoglalásának jubiláns ünnepén. Köztudomásü, hegy a mohácsi vész 1526-ban volt. Köztudomású az is, hogy másfélszáz esztendeig a török volt Buda várában. Ezen a templomon van egy történelmi emléktábla. Azon a történelmi emléktáblán olvasható, hogy a török hódoltság alatt felváltva tartották e templomban a protestáns és róm. katholikus istentiszteletet. Akkor meg voltak egymás közt, nem voltak hát elvi nehézségek és akadályok. — A költő azt mondja, hogy „régi fénynél gyujtsunk új szövétneket."
