Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.

1923. november 17.

23 Lajos és Kiss Zsigmond esperes urak. Minden tanár urat lehetőleg minden tárgyból 2—3 előadásán meghallgattuk, meglátogattuk a népszerű theologiai tanfolyamot, belmissziói tanfolyamot, Kálvin­kört, Laky-énekkart, az akadémiai istentiszteletet, amelyen prédi­káltam is, a palástalap javára rendezett theologusestélyen előadást tartottam, meglátogattam a Ráday-könyvtárt, megvizsgáltam az igazgatói és felügyelő tanári irodát és ügykezelést, számba vettem az internátust és a felszerelését, megtekintettem az épületet al­jától a tetejéig. Együtt étkeztem az ifjúsággal, s végén a tanár urakkal értekezletet tartottam, az ifjúsághoz pedig pásztori allo­cutiot intéztem. Megelégedéssel tapasztaltam az intézetben a rendet és pontosságot, előadások és colloqiumok kellő színvona­lát. Ki kell emelnem azt, hogy öntudatos papnevelés folyik s Istennek lelke világol a falak között. A mi intézetünk az összes theologiák között legkedvezőbb anyagi helyzetben látszik lenni; ez egyrészt hálára kötelez bennünket azok iránt, akiknek előre­látó gondoskodása ily kedvező helyzetbe hozta intézetünket, — akárhová lépünk, mindenütt a főgondnok úr munkája gyümöl­csével találkozunk — de ez másrészt fokozott kötelességteljesí­tésre és az intézmény további kiépítésére indít. Szükségesnek lá­tom még egy tanszéknek a szervezését, a Ráday-könyvtár fej­lesztését, az ifjúságnak szemináriumokba való dolgoztatását. Figyelmébe ajánlottam illetékeseknek a takarékosságot, különö­sen az internátus regie-költségeinek leszállítása tekintetében. Somogyi útam. Szeptember 11-én indultam útra külső somogyi egyházme­gyénk megvizsgálására. Az első tíz napon át Kováts István egy­házkerületi aljegyző volt hűséges és áldottszavú segítőtársam igehirdetésben és a vizsgálat megejtésében, a többi napokon pe­dig ugyanezt a munkát Szabó Zsigmond belmissziói lelkész vé­gezte buzgón és szívesen. Három hétig tartott az út és a legtöbb napra két gyülekezet látogatása esett. Gyönyörű őszi időben ke­ringve és csapongva a Balaton ezüst tükre körül, jártuk Somogy halmait és völgyeit és vittük az örvendetes izenetet azoknak a gyülekezeteknek, amelyek több mint száz esztendő óta most ré­szesültek harmadszor püspöki látogatásban. Somogyi egyház­megyémen is látom azt a szomorú meggyérülést, megszűrődést, amiről előbb beszéltem. Ez a pompás fajta csendesen fogy. Végig

Next

/
Oldalképek
Tartalom