Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1922.
1922. október 21.
140 előbbihez csatolta, a 750 dollárt a Magyar Földhitelintézetnél dollárokban letétbe helyezte. Ez az összeg a mai napig is ott van. E segélyek s annak megszabott rendeltetése szükségessé tette, hogy Bizottságunk június hó 9-én gyűlést tartson. E gyűlésen, melyen Laky Zsigmond is jelen volt, előadó ismertette e segély felhasználásával lehetséges Belmissziói munkát egyházkerületünkben, állandó alkamazottak beállítását sürgeti és pedig egy utazótitkár, egy missziói lelkész alkalmazását külön fővárosi ref. egyház evangelizálására és egy megfelelő egyén az irodalmi és a kolpcrtage tevékenység megszervezésére. Szabó Zsigmond, ifj. Victor János és Berecky Albert lelkészek nevét említi és őket ajánlja nemcsak a munkára való hivatottságuk hangsúlyozásával, hanem azért is, mert az ő alkalmaztatásuk nem ütköznék technikai nehézségekbe, mivel jelen munkaterüket könnyen elhagyhatják legalább ideiglenesen. A Bizottság az előadottakat helyesli és a munka általános elveit ebben foglalja össze: Evangelizáljuk kerületünket a gyülekezetek hívő tagjainak megnyerésével és munkába állításával, református keresztyén vallásunk igazságainak és történelmi tradíciójának teljes épségben tartásával. A Bizottság ez alkalommal megbízza az előadót, hogy a 750 dollár fejhasználására és a nevezettek alkalmazására nézve készítsen részletes javaslatot. Előadó a javaslatot elkészítette s a Bizottság október hó 20-án tartett gyűlésén előterjesztvén, azt a Bizottság a következő alakban fogadta el és terjeszti a Főtiszteletű és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés elé jóváhagyás céljából: a) A Dunamelléki Református Egyházkerület 1922. október 21 és következő napjain tartott közgyűlése az amerikai testvéregyházaktól nyert 750 dollár segélyből (amelyből 400 dollár öt évre ígértetett meg) Szabó Zsigmond menekült mármarosszigeti vallástanárt, ifj. Victcr János diákszövetségi főtitkárt és Berecky Albert dunabogdányi lelkészt, amennyiben jelenlegi állásukból illetékes hatóságaiktól szabadságot nyernek, ideiglenesen egy évre alkalmazza a Belmissziói Bizottság munkájának előmozdítására és bár reményli, hogy munkájuk több évre lesz igénybe vehető, egyelőre csak egy évre vállal felelősséget illetményeik biztosításáról. Munkakörük és illetményük a következőkben állapíttatik meg: Szabó Zsigmond, mint utazótitkár a Belmissziói Bizottság