Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1916. május 3.

10 Í916 májuj 3-án. — 7. üdvözlöm, hogy mindeddig megsegített minket: méltóztas­sanak megengedni, hogy egyházi életünk minden mozza­nataira kiterjedő jelentéseimet őszi rendes közgyűlésünk alkalmával tehessem meg s a jelen alkalommal egész álta­lánosságban csak némely egyházkerületünket közelebb­ről érdeklő fontosabb ügyekről emlékezzem meg. Mindnyájan érezzük és tapasztaljuk, hogy nagy idők tanúivá tett bennünket az isteni gondviselés. Azért most, midőn az immár csaknem két év óta duló véres világháború közepette ismét egybegyűltünk, hogy Isten országa földi kialakulásának, református egyházunknak javára békessé­ges munkát végezzünk; midőn földünknek minden égtáján folyó küzdelmes harczok dobpergésszerű ágyútüzének ret­tenetes lármáját még a hit és tudomány e megszentelt csarnokának falai között is hallani véljük, midőn mindent, mi szépet és nemeset emberi kéz és elme évszázadokon keresztül alkotott, a háború tüzébe kerülve elpusztulni látunk, s katonáink, a mi szeretett fiaink és testvéreink a véres csatákban napról-napra a lángoló hazaszeretetnek, a kitartó hűségnek, a rettenthetetlen bátorságnak és kifogy­hatatlan türelemnek oly fenséges tanúbizonyságát adják: kétségenkívül mindnyájunknak szive ahhoz fordul, a kitől egyedül várhatunk oltalmat és békességet, áldást és előre­haladást. Kétségen kívül a magasztalás és hála érzése támad fel mindnyájunkban a mi kegyelmes Atyánk a min­denható Isten iránt, hogy határainkat megoltalmazta s ne­künk a világfelfordulás közepette is módot és alkalmat adott arra, hogy egyházaink és iskoláink ügyeivel foglal­kozva, a hit és erkölcs érdekében hasznosnak Ígérkező alkotó munkát végezhessünk. Nem itt az ideje, hogy komolyan számot vetve ön­magunkkal, Ítéletet mondjunk a tekintetben, hogy a mostani nehéz, de azért fenségesen szép idők alatt eleget tettünk-e mindenekben a ránk váró feladatoknak; teljesítettük-e ha­táskörünkbenkötelességeinket; igyekeztünk-e magunkat kel­lően felvértezni a háború után reánk váró még küzdelme­sebb és nehezebb, sok lemondást és önmegtagadást igénylő munkára? Mint említém is, hivatalos állásomból folyó kö­telességemnek fogom tartani, hogy őszi rendes közgyűlésünk alkalmával részletes és lehetőleg hű rajzát adjam egyházi

Next

/
Oldalképek
Tartalom