Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1916. május 3.
76 Í9Í6 május 3-án. — 53. 53. Olvastatott a népiskolai bizottság következő előterjesztése: «A 121,034/914. VI. c) számú rendelethez a miniszter 47,654/915. VII. d) sz. a. a közigazgatási bizottságokhoz pótrendeletet adott ki. Az állam költségvetésében évente fel van véve egy bizonyos összeg, mely községi és hitfelekezeti iskolák építését van hivatva előmozdítani mint építési államsegély. Ezen államsegély a miniszterhez címzendő és az illetékes közigazgatási bizottságnál benyújtandó kérvényben kérelmezendő az iskolaszék által. Elsősorban a szegény és kis iskolafenntartók segélyeztetnek. Segélyre csak azon iskolafenntartóknak van kilátásuk, a kik az állami adójuk 5%-ának megfelelő összeget fordítanak iskolájuk fenntartására, kiknél egyegy tanterem avagy egy tanítói lakás építési költsége 10—10,000 azaz tízezer koronát nem halad meg. A bizottságok az építési költségnek legfeljebb egyharmadára javasolhatják államsegély engedélyezését. Éz a segélyösszeg azonban tantermenként 3000 koronánál több nem lehet. A mely iskolafenntartó a segélyezés fenti módja mellett az iskoláját felépíteni nem képes, annak segély iránti kérelmét a miniszter visszautasítja. A kérvénvezésnél ki kell mutatni, hogy a kért államsegélyen felüíi építési költség milyen forrásból nyer fedezetet. Ha a fenntartó iskolaépítési alap, illetőleg olyan iskolai alapvagvon felett rendelkezik, a mely vagy a melyek bizonyos része az építés czéljaira felhasználható, ezt szintén számításba kell venni. A segélykérvényhez csatolni kell a telek helyszínrajzát s az emelendő épület egyszerű vázrajzát vagy leírását.» A közgyűlés az előterjesztést tudomásul veszi és az esperesek kötelességévé teszi, hogy az építési államsegélyre rászoruló egyházak figyelmét a fentiekre felhívják.
