Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1916. május 3.

63 ÍM6 május 3-án. — Í9. 20. erősítésre, vigasztalásra és a kik legjobban vágyódnak az «Élet»-nek beszéde után. Újból kell tehát zörgetnünk, küzdő és szenvedő katonáinkat folytonosan el kell látnunk lelki fegyverekkel. De mulasztást követnénk el, ha e jelentésem során nem emlékezném meg két dologról. Az első ama nemes mozgalom, a mely azt tűzte ki czélul, hogy a háború legnagyobb vesztesei, a szegény megvakult katonák is elláttassanak bibliával és más építő olvasmányokkal. Fájdalom, ezen a téren t. i. a vakok kellő lelki gondozása és építő olvasmányokkal való ellátása terén nagy mulasztás történt a múltban. Mindössze csak néhány példány evangéliumi részlet állt eddig rendelkezésre. A nagy háború okozta nyomorúság nyitotta meg szemeinket e szerencsétlen testvéreink lelki szükségletének meglátására. Kerületi egyházi lapnak felszólítása és főleg egy, a szegény vak leányok lelki gondozása körül buzgólkodó úrnő, dr. Matolcsy Miklósné felhívása folytán erre a czélra eddig 2000 koronán felül gyúlt egybe a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a Prot. sajtóiroda 500—500 korona adományával együtt. Püspökünk felhívására a többi kerületek püspökei is megígérték a jóakaratú támogatást úgy, hogy kilátás van arra, hogy bizonyos technikai akadályok legyőzése után a munkát a kívánt arányban meg lehet kezdeni. Az eddig begyült adományok az «Országos Központi Takarékpénztár* kálvintéri fiókjában vannak elhelyezve. A másik dolog, a miről meg kell emlékeznem, az a nemes és eredményes szolgálat, a melyet katonáink és az otthon maradottak lelki gondozása körül a kecskeméti e. m. lelkészegyesület teljesített azáltal, hogy már a háború első évében adott ki egy imafüzetet az otthonmaradtak és ennek az évnek elején egy imafüzetet a hadba vonult katonák számára, ez utóbbit több százezer példányban. Nem ismeretlen a főt. közgyűlés tagjai előtt, hogy mily nagy része volt ezen Istennek tetsző szolgálatban a kecskeméti lelkészegyesület mindnyájunk fájdalmára korán elköltözött elnökének, Simon Ferencznek. íme ezekben számoltam be a mi egyházkerületünk körében teljesített nemes missziói szolgálatról. A mi a reám bízottakat illeti, erről a jelentésemhez csa-