Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1917. szeptember 22.

sodását és kívánatosnak a méltányos kárpótlást. Miért is, az 1915. májusi egyházkerületi közgyűlés 40. sz. határozatában elfoglalt elvi álláspontnak változatlan fenntartása mellett, a jelenlegi abnormis viszonyokra való tekintettel úgy a felsőbaranyai, mint a külsősomogyi egyházmegye határozatait a zsinati intézkedésig terjedő érvénnyel jóváhagyja a közgyűlés, elvárván az érdekelt egyházközségektől, hogy rendkívüli adó kivetése által a szükséges fedezetről készséggel gondoskodnak, miként azon nem adósegélyes egyházközségek is, — melyekben a termények megváltatnak, — a magasabb terményárak fizethetése céljából, kellő fedezet hiányában, vagy a rendes egyházi adót emelik, vagy rendkívüli adót vetnek ki. 26. A kecskeméti egyházmegye 39/1917. sz. határozatában örömmel üdvözli az egyházi hivatalnokok betegsegélyző-intézetének felállítására irányuló, a Kálvin-Szövetség által indított mozgalmat, kiterjesztendőnek óhajtván ennek hatáskörét egyházunk többi tagjaira is. Tudomásul szolgál. 27. Előterjesztetett a dunamelléki egyházkerület segédlelkészi karának az iránti kérvénye, hogy a háború okozta nagy drágaság folytán elviselhetetlenné vált anyagi helyzetük megjavítása céljából valami intézkedés tétessék. A közgyűlés méltányolva azt a nehéz helyzetet, melybe a segédlelkészi kar a mai viszonyok miatt került , múlhatlanul szükségesnek tartja a segítségükre sietést. Miért is kimondja, hogy a teljes ellátáson, vagy ennek a helyi viszonyok szerinti teljes összegű pénzbeli váltságán kívül legalább havi 60 korona biztosíttassék. Ennek alapján 1. felhívja azon egyházközségek lelkészeit, melyekben a segédlelkészek fizetése az egyházi pénztárból fedeztetik, hogy a méltányosság alapján a maguk részéről is hozandó áldozattal biztosítsák a segédlelkészek élelmezését, melyhez való bizonyos arányú hozzájárulásra az egyházközségek is felszólíttatnak, az arány megállapítása kölcsönös megegyezés tárgyát képezvén. 2. Azon lelkészek és lelkészözvegyek, akik a segédlelkészeket maguk tartják, felhivatnak, hogy a teljes ellátáson, illetve ennek a helyi viszonyok szerinti teljes összegű pénzbeli váltságán kívül megállapított 60 kor. havi jövedelmet bármely forrásból biztosítsák a segédlelkészek részére. Az esperesi káplánok számára a káplántartási kongruának oly összeggel való kiegészítése, mely a fent megállapított készpénzfizetést biztosítja, az egyházmegyék pénztárát terheli. 3. Azon egyházközségek, melyekben helyettes-lelkészi állások (helyi káplánságok) vagy hitoktató-segédlelkészi állások vannak szervezve, felhivatnak oly fizetésemelésre, mely a tisztességes megélhetést lehetővé teszi.