Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1917. szeptember 22.

44 községe által beadott 341 érvényes szavazatból (Harkány és Veres­mart szavazata, — amaz, mivel minden állásnál 3 egyénre szavazott, emez pedig mivel róla a gondnok aláírása hiányzott, — érvénytelennek találtattak) 1. a főiskolai rendes képviselőségre B. Pap István theol. tanár 270 szavazatot ; a pót képviselőségre dr. Joó Gyula 283 szava­zatot, 2. a középiskolai rendes képviselőségre Ravasz Árpád budapesti ref. főgimnáziumi igazgató 321, a pót képviselőségre Apostol Pál kunszentmiklósi főgimnáziumi igazgató 321 szavazatot ; 3. a nép­iskolai rendes képviselőségre Csikesz Endre szigetszentmiklósi tanító 240, a pótképviselőségre Nagy Sándor czeglédi tanító 252 szavazatot kaptak. Ennélfogva a bizottsága fő-, közép- és elemi népiskolák zsinati rendes képviselőiül B. Pap Istvánt, Ravasz Árpádot és Csikesz Endrét, pótképviselőkül p?dig dr. Joó Gyulát, Apostol Pált és Nagy Sándort, kik a szavazásnál az általános többséget megnyerték, megválasz­tottaknak véleményezi. Ugyancsak olvastatott ugyanezen szavazatbontó bizottságnak a felsőbaranyai, külsősomogyi és solti egyházmegyékben a zsinati lelkészi pót képviselők szűkebbkörű választása ügyében tett intézkedése folytán beadott szavazatok felbontásáról f. évi szeptember hó 21-én felvett jegyzőkönyvében tett jelentése, mely szerint : 1. A felsőbaranyai egyházmegye 62 anyaegyházközsége álta (Diósviszló nem szavazott) beadott 62 érvényes szavazatból Sógor Endre sámodi lelkész 41, Bocsor László terehegyi lelkész pedig 21 szavazatot kapott. 2. A külsősomogyi egyházmegye 30 egyházközsége által be­adott 30 érvényes szavazatból Bocsor Lajos tengődi lelkész 16, Thúri Károly kapolvi lelkész 14 szavazatot kapott. 3. A solti egyházmegye 26 anyaegyháza által beadott 40 érvé­nyes szavazatból Kerecsénvi Zoltán dabi lelkész 27 és Lukácsy Imre dunavecsei lelkész 13 szavazatot kapott és így az általános szavazat­többséget nvert Sógor Endre sámodi, Bocsor Lajos tengődi és Kere­csénvi Zoltán dabi lelkészeket a bizottság zsintai pótképviselőkül megválasztottaknak véleményezi. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. A fentebb fel­sorolt általános szavazattöbbséget nyert egyéneket megválasztott zsinati rendes, illetőleg pótképviselőkül igazolja, részökre a meg­bízó levelet kiadja és a behívásuk iránt való szükséges intézkedés megtételével az elnökséget megbízza. A helytelenül szavazott, vagy egyáltalában nem szavazott egyházközségeket egyház­megyéjük útján figyelmezteti, hogy úgy a szavazásnál, mint a szavazólap kiállításánál nagyobb gonddal és a szabályok pontos megtartásával járjanak el. Végül mivel a ref. zsinat esetleg éveken keresztül és olyan időben is ülésezik, mikor az egyházkerületi közgyűlés az időközben szükségessé váló zsinati képviselő-választás iránt külön nem intézkedhetik, a mostani közgyűlés az 1917. évi május hó 9-én 35. sz. határozatával megbízott és a lelkészi főjegyzővel kiegészített szavazatbontó-bizottságot az időközben szükségessé

Next

/
Oldalképek
Tartalom