Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1916. október 14. 16.
484[ lelkész szolgálatát veszik igénybe, vagy eltemetik minden tisztességadás nélkül. Mindkettőnél jobb, ha módot adunk nekik arra, hogy ilyen esetekben maguk is képesek legyenek halottaikat egyszerű keresztyén szertartással eltakarítani, úgv amint harctéri imakönyveinkben gondoskodtunk arról, hogy református katonáink bajtársuk temetésénél felolvassanak egy rövid imát. Itt is a szórványgondnok hivatása előbb minden módon lehetővé tenni a lelkész szolgálatának igénybevételét, s ha ez kivihetetlen, azután elhárítani más felekezetű lelkész szolgálatát s rendezni a papnélküli református temetést. Erre a célra egy kis «Temetőkönyv»-et kell kiadnunk, mely ennek az egyszerű ágendának elvégzését akár a szórvány gondnok, akár valamely értelmesebb rokon által lehetővé teszi. Ez a szertartás természetesen csakis rövid és szigorúan kötött alkatrészekből állhat. B) Igehirdetés. A lelkész igehirdetői szolgálatát a szórványbeliek elsősorban az anyaegyház vagy valamely közelebb eső leányvagy fiókegyházközség templomában vehetik igénybe, ahol az úrvacsorájával is élnek. Ez azonban a legtöbb helyen kellőleg nem oldja meg a kérdést s szükség lehet arra, hogy a lelkész időnként a szórványok részére valamely alkalmas központi helyen külön istentiszteletet tartson és úrvacsorát osszon. Kívánatos, hogy ezeknek a szórványbeli istentiszteleteknek helye és ideje legalább egy évre előre pontosan meg legyen állapítva s a hívek erről tudomással bírjanak. Figyelemreméltó az a módszer, mely néhány év óta Szlavóniában gyakorlatban van. Azok a lelkészek ugyanis, kiknek sok szórványuk van, előre kinyomatják egész évi munka-programmjukat s gondoskodnak arról, hogy ez a nyomtatvány lehetőleg valamennyi szórványbeli református család szobájának falára kifüggesztessék s e célból már ilyen formában állíttatják elő. Mutatványul ideiktatjuk a vukovári lelkész ilyen falra függeszthető munkaprogrammját:
