Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. július 8.

Emléklapok. 41 meg Isten előtt, mint olyan munkás, aki szégyent nem vall, mert helyesen hasogatja az Istennek beszédét. Mert munkások vagyunk, szeretett szolgatársam. A mi Atyánk soha sem szűnik meg munkálkodni, tehát nekünk is munkálkodni kell. A munkáról azt mondják, hogy az tisztesség. A mi munkánk nemcsak tisztesség, nemcsak a mi tisztességünk, de a mi üdvösségünk is: Istennek vagyunk munkatársai. De ne feledjük, kedves szolgatársam az Úrban, hogy mi csak a munkát adjuk, Isten az éltető napot. Mi csak vetünk, ő az, a ki éltet. Szimbóluma ez annak a mérhetetlen közösségnek, a melyben Istennel állunk, a mely kiterjed az örökkévalóság határáig. A magvetőnek keze munkáját ezen a területen Isten a csillagokig terjeszti ki. Az Úr dolgaiban való buzgólkodásodnak legyen éltető lelke, hajtó ereje a szeretet. Nem az a szeretet, a melyet hirdet a képmutató világ, mutatnak ennek a világnak fiai. Nincsen ezekkel közössége az Isten népének; hanem az a szeretet, a melyre példát Jézus adott. Ennek a szeretetnek saját birodalma van, melynek határa maga a szeretet, lakói Istennek fiai. Földje termi a léleknek minden szép és magasztos gyümölcsét, a melyek az élet megszentelődésévé fejlődnek, érnek. Ebben az országban kell mindenkoron járnod szolgatársaid, hiveid előtt; ebben kell ragyogni a te igazságod fejének, melegebben a nap éltető sugárinál, üdítőbben a nyári harmat kövér cseppjeinél. Ebben az országban kell tenéked munkálkodnod azzal a szelídséggel, azzal a szerénységgel, a mely minden igazán vallásos keresztyénnek legfőbb ékessége. Ennek a szinte földfeletti országnak úgy kell járnod az útait, hogy lábaid alatt ott legyen ugyan mindig a földi talaj, de a föld sara a te saruidhoz soha ne tapadjon. Nagy és nehéz feladat ez, de azért légy bátor és ne rettegj, mert a te Urad Istened maga megy veled, nem marad el tőled, sem el nem hagy téged, megváltód az Úr Jézus fogja a te kezedet és a szentlélek világosítja meg előtted az ösvényt, az útat. Végezetül még csak egyet. Emlékezzél meg az egész útról, melyen hordozott téged az Úr, a te Istened.