Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. július 8.

24 Dr. Baksay Sátidoi• dunaniclL ref. püspök emlékezete. tanubizonyságtétele ékesebben, beszédesebben szól, mint bárki tolmácsolni tudná, a te áldott munkádról, a te áldott életedről. Ezeknek szíve is megszólal itt: azért a pálmaligetért, a mit plántáltál, öntöztél; azért az üde forrásért, mit mélyítni, kristálytisztán tartani soha meg nem szűntél Baksay Sándor, legyen áldott a porladó szíved, az égbe szálló lelked! Áldással adunk át a földnek, az égnek, a sírnak s az életnek, az idvességes örökéletnek! Amen. Az 1915. évi október hó 20-án tartott gyászünnepély. Ima dr. Baksay Sándor gyászünnepélyén. (Tartotta PETRI ELEK egyházkerületi főjegyző.) Felséges Isten, mennyei édes Atyánk a Jézus Krisztusban ! A ki soha el nem fáradsz gondviselésed szent munkájában, hittel és bizalommal jöttünk fel ez esti órában imádásod szent helyére, hogy magasztaljuk kegyelmedet és áldjuk jóságodat; oh, mert a Te jóságodnak, irgalmadnak és kegyelmednek jeleivel találkozunk életünknek minden napjaiban. Hirdetjük azért jó Atyánk! a Te nagyságos cselekedeteidet és csudálatos dolgaidat, a melyek lettek rajtunk a Te neved által. A kegyelet és hála érzésével borulunk le előtted mennyei édes Atyánk ez ünnepélyes órában, hogy megemlékezzünk a mi megdicsőült főpásztorunkról, a kit Te küldöttéi hozzánk. hogy mutatná nekünk az igazság ösvényét, mely Te hozzád vezet és vallást tenne előttünk a Te szent Fiadról, a Jézus Krisztusról, a kiben van a mi üdvösségünk, szentségünk és váltságunk. Szenteld meg és áldd meg azért áhítatunkat. Fogadd kegyesen a megemlékezés és hála érzését, mely szivünkben felbuzog és cselekedjed, hogy mi bennünk is az istenfélelemnek, a kötelességtudásnak, a Te házad iránti buzgó szeretetnek ugyanaz a lelke éljen, mely a mi megdicsőült főpásztorunkat vezette.