Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. július 8.

8 Dr. Baksaij Sándor dunamell. ref. püspök emlékezete. meddel a mi szeretett főpásztorunknak meghidegült tagjait; adj neki csendes nyugodalmat, az ő imádságos lelkének pedig örök üdvösséget ott fenn az üdvözült lelkek boldog seregében, hol egy szerető lélek örvendezve várja őt s a hol hitünk szerint nincs fájdalom és könnyhullatás. Végtelen jóságú Isten! Könyörülj azoknak keservén, kik bánatos szívvel állanak e gyászkoporsó mellett. Küldd el hozzájok a te vigasztalásodnak angyalát; mutasd meg rajtok irgalmasságodat és győzd meg őket, hogy te mind kedves, mind kedvetlen napjainkban, mind életünkben, mind halálunkban jó Istenünk vagy és édes Atyánk. Emelj fel és vigasztalj meg minket is jó Atyánk, a kik most a Te házad iránti buzgó szeretettől áthatott főpásztorunk koporsója felett kesergünk és vigasztalj is, mikor azok miatt ke­sergünk, a kiket e földön elvesztettünk. Vezess el min­ket a te irgalmasságod zsámolyához, hogy a benned vetett élő hit legyen a mi kimulásunk nehéz órájában is erősítő angyalunk, egyetlenegy fővigasztalásunk. békességünk, üd­vösségünk, szent fiad a Jézus Krisztus által. Ámen. Gyászbeszéd dr. Baksay Sándor a dunamelléki ref. egyházkerület püspöke felett. Tartotta: dr. KENESSEY BÉLA erdélyi ref. püspök. Alapige ! Í34. Zsolt. Jelige : «Mert kéréseket a híveknek meghallod kegyesen. Azért Te hozzád az emberek jőnek mindenünnen!» Ez a szent tapasztalat vitte fel Jeruzsálembe és a Sión hegyére az Izrael népét. Tudták, hogy vesznek és nyernek kegyelmet-kegyelemre az Úrnak teljességéből és áldott feleletet kapnak a Jehovához felszálló könyörgé­seikre. És minden esztendőben megindultak a zarándokla­tok. Tömegekben lepték el a hegyeket, völgyeket s a soka­ságot egyaránt öntötte a Jordán vidéke ép úgy, mint a Genezáreth tavának környéke, a Hermon és a Libánon úgy. mint Básán és Anamré tölgyese. És a szent városba zarándoklók ajkán ének csendül. Mindenik egy-egy felséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom