Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. május 5.

1915 május 5-én. — 2<S. 27 1. A bemutatott számítások a V. K. 0. minisztérium illetékes szakértőjének f'elülbírálata szerint általában reálisak és nyugdíjtörvény rendelkezéseinek megfelelnek, tehát mindenben elfogadhatók a tárgyalás alapjául. 2. A theol. nyugdíjalap vagyona még azoknak a kötelezettségeknek teljesítésére sem elég, a melyek annak szabályzatában eredetileg előirattak, nemhogy az azóta beállt vagy a jövőben beálló fizetésemelkedések után esedékes nyűgdijak fizetésére nyújtana fedezetet. 3. Ebből folyólág a bizottság az állami nyugdíjintézetbe való belépést ajánlja és pedig visszamenő hatálylyal addig az időpontig, a meddig a theol. nyugdíjintézetben a tagok nyugdíjjogosultságot szereztek. 4. Pruzsinszky Pál és Marton Lajos theol tanárok, kik tanári éveik után mindkét nyugdíjintézetbe befizették járulékaikat, a theol. nyugdíjalappal szemben visszatérítési igénynyel csak akkor léphetnek fel, ha az állami nyugdíjintézetbe eszközölt befizetéseik a törvény 75. §. b) szerint tényleg már teljesíttettnek fogadtatnak el. 5. Ha B. Pap István 14 és Kováts J. István 4 évi r. lelkészi szolgálatát az állami nyugdíjintézet nem acceptálná, ez esetben nyugdíjigényük biztosítására a nyugdíjalap vagyonából fenntartandónak javasol a bizottság 41,990 koronát, melyből és felgyülemlő kamataiból az ő nyugdíjuk annak idején az állami nyugdíjkulcs szerint arányos kiegészítést nyer. Arról, hogy ók e lelkészi szolgálati éveikre nézve lemondanak a 30 éves nyugdíjjogosultságról és elfogadják a 35 éves alapot, adjanak Írásbeli nyilatkozatot. Viszont ennek fejében a bizottság javasolja, hogy a nyugdíjintézet ejtse el velük szemben a szolgálatképtelenség és rokkantság feltételét. 6. A visszamenő belépési járulékok fizetesére nézve a bizottság azt javasolja, hogy az egyházkerület a törvény 79. és 90. §-ai értelmében kérjen 5 évi terminust a részletfizetésre. 7. A belépési összegek kifizetése után fennmaradó tőke továbbra is a nyugdíjalap vagyonaként szerepel