Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. július 8.

36 11)15 október L22-én. — 60. 36 A közgyűlés a püspöki jelentésnek a szo­kott terjedelemnél szűkebb keretekbe szorítá­sát a jelen viszonyok között teljesen megokolt­nak látja. És a midőn azt tudomásul veszi, hálás kegyelettel ad kifejezést igaz részvété­nek az egy év óta elhunyt lelkészek és taní­tók halála fölött; szeretettel köszönti azokat, a kik a kidűltek helyét elfoglalva, anyaszent­egyházunk szolgálatára fölajánlották magukat s végül köszönetet mond mindazoknak, a kik egyházunk iránt való áldozatkészségükről bi­zonyságot teltek. 20. Főgondnok úr szerető szívből fakadó szavak­kal emlékezik meg a boldogult püspökünk halálával egyházkerületünket ért veszteségről, melynek a teme­tés alkalmával megnyilatkozott részvét is nyilvános bizonysága volt. — megemlékezik egyszersmind a teme­tés alkalmával elmondott — a nagy halott emlékéhez méltó — beszédekről, valamint a most lefolyt gyász­ünnepségnek magasztos voltáról és az ott elhangzott imáról és enilékbeszédről, melyek a lelkeket megragadó erejüknél fogva mindenkor méltó dicsekedéseink lesz­nek és a melyek méltók arra, hogy az utókor számára is megőriztessenek. —- de nem kevésbé méltók a püs­pökünk felszentelése magasztos ünnepségén mondott nagyszabású és magasan szárnyaló, az evangyéliom isteni erejét a lelkekbe szinte elemi erővel bevéső beszédek is arra, hogy megőriztessenek. — indítvá­nyozza, hogy ezek a beszédek összegyűjtessenek és egy kötetben kiadassanak. Az egyházkerületi közgyűlés főgondnok úr indítványát elfogadva, határo/.atilag ki­mondja, hogy a boldogult püspökünk teme­tésén és emlékünnepén, valamint a most vá­lasztott püspökünk felszentelesi ünnepén mon­dott beszédek összegyűjtve, a jegyzőkönyvhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom