Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. május 20.

8 Í913 májú* 20-án. — szeretetének tején nevekedett, ma már megőszült, de lelki munkában és köztiszteletben megőszült férfiak ezek! Üdvözöljük őket szeretetünk egész melegével. Végre utoljára hagytam ezt, mert egészen familiáris hangon kivánok szólani közgyűlésünk legbelsőbb tagjához, üdvözöljük kerületünk főjegyzőjét, Benedek Sándor urat, vallás-és közoktatásügyi államtitkári méltóságában. Mienk volt eddig, most kétszeresen a mienk lesz. Hálás szívvel köszönjük meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltóságának azt az újévi ajándékát, melylyel bennünket protestáns lelkészeket váratlanul meglepett, s megörvendeztetett, nem egyet közülünk igen megvigasztalt, szolgálatunk idejéhez mérten, évi 4U0—800 korona adományozásával. De köszönetet mondunk ezen újévi ajándék titkos eszközlőinek is! Titkosnak mondottam, mert nem tudtam őket kinyomozni; a kiket gyanúba vettem, mind kitért a meggyanusítás elől. Tehát egész lelkészi karunk nevében hála és köszönet a mi titkos jóltevőinknek általában. Lesz közöttük valaki, a ki magára ismer és kegyes tudomásul veszi a mi köszönetünket. Közgyűlésünk Püspök úrnak ihletett lélekből fakadt és avatott tollal megírt ezen jelentését elismerő köszönettel veszi tudomásul és iktatja jegyzőkönyvébe. A dunáninneni testvér ág. hitv. ev. egyházkerületnek néh. Laszkáry Gyula felügyelő elhunyta által szenvedett nagy veszteségében kerületünk is igaz részvéttel osztozik; de másfelől az enyhület derűjével vesz részt Beniczky Árpád felügyelő úrnak jogos reményeket keltő megválasztása felett érzett örömben. Dr. Nagy Dezső ügyész és ker. tanácsbirónak, továbbá Fábián Mihály lelkész és ker. tanácsbirónak, egyházker. közgyűlésünk buzgó tagjainak elhunytát fájdalmas részvét-