Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. október 18.

43-2 VII. Függelék. nál az 1903 jan. 1. előtti szolgálati idő nem vétetik figyelembe. Az egyházközségek vagy egyházi hatóságok által a lelkésznek jövőben adandó drágasági vagy csa­ládi pótlékot, az ideiglenes és missziói segélyek a lel­készalap fizetésébe be nem számíthatók. Az állandó vallástanító lelkészek legkisebb fizetése, a legkisebb rendes lelkészi fizetéssel egyenlő, úgyszin­tén a korpótlék is». b) pont 2-ik ki kezdéséből elha­gyandó: «állandó vallástanító lelkészek». Felsőbaranyai egyházmegye a lelkészi fizetés meg­állapításánál felveendőnek kívánja: «és öt izben 400—400 koronás ötöd éves korpótlék». Külsősomogyi egyházmegye a törvényben kimon­datni kéri. hogy a lelkészi tizetés alkotó részét képezi a korpótlékon kívül a családi pótlék is. A gyülekezetek által választott vallástanító lelké­szek fizetése legalább annyi legyen, mint a rendes lel­készi fizetés minimuma a családi pótlékkal. Pesti egyházmegye kimondatni kívánja az a) pont­ban: «stólán kívül» szavak után «Budapesten és a vele tőszomszédos, a fővároshoz és ezekhez hasonló drága­ságban élő nagy helyeken hat ízben 400—400 korona korpótlék. Solti egyházmegye az a) pontba e szó után: «kor­pótlék» betétetni kívánja: «az alapfizetésre való tekin­tet nélkül'). Az a) pont többi része elmarad; b) pont­ban: «1000»> helyett «1600» teendő, továbbá «az állandó vallástanító lelkészek javadalma is lakáson kívül leg­alább 2400 kor és megfelelő korpótlék». 117. §. 2. pontja a kecskeméti egyházmegye javas­lata szerint : «Az egyházközségi főgondnokot 12 évre, a gondnokot hat évre az egyházközség választásra jogo­sult tagiai választják". Külsősomogyi egyházmegye. «Mindennemű rendes lelkészt a gyülekezetválasztásra jogosult tagjai válasz­tanak)). 117. §. végére a vértesaljai egyházmegye bevétetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom