Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. október 18.

43 1913 október 20-án. — 04. 65. akár nincs, azért, hogy az esetleg be nem vált törvényeket módosítsa vagy újakat alkosson. Eltekintve attól, hogy a törvényhozó zsinat tartása az egyházkerületekre nagy anyagi terhet ró, gyakorlati szem­pontból is nagyon meggondolandó, hogy vájjon czélszerű-e a törvényeket minden 10 évben változtatni. Ugyanis tapasz­talat szerint 10 év rövid idő arra, hogy egyes törvények az életbe átmenjenek és használhatóságuk teljes biztosság­gal megállapítható legyen vagy módosításuk mint az élet követelménye jelentkezzék. A bizottság azért a törvénynek a 10 évenkénti zsinat­tartásra vonatkozó imperativ rendelkezését vagy töröltetni vagy legalább odamódosítani kívánja, hogy «a törvényhozó zsinatot az egyetemes konvent 10 évenként vagy esetleg az egyházkerületek többsége által kívánt távolabbi időközök­ben hívja össze.» Ezen javaslatot a bizottság elfogadásra ajánlja. 7. Az I. t.-cz. 147., 154., 159., 171. és 175. §§-ai meg­állapítják, hogy az esperesek egyházmegyei gondnokok, egyházmegyei és kerületi jegyzők és tanácsbírák ott, a hol a tisztújítás nincs szokásban, élethossziglan választatnak. Egyházmegyéink nagy részében és egyházkerületünkön is eddig, az említett egyházmegyei és kerületi tisztviselők élethossziglan választattak. Ez alkalommal hat egyházmegye azt javasolja, hogy úgy az egyházmegyékben, mint az egyházkerületekben — a püspökök és főgondnokok kivéte­lével — az összes tisztviselőkre nézve a tisztújítás a tör­vényben kötelezőleg mondassék ki és a tisztújítás ideje 10 évben állapíttassék meg. A felsőbaranyai egyházmegye pedig a tisztújítást a püspökökre és főgondnokokra is ki­terjesztetni kívánja. A bizottság a 10 évenként való tisztújítás kötelezett­ségének törvényben való kimondását elfogadja, úgy azon­ban, hogy az alól a püspökök és főgondnokok kivétesse­nek. Ezeket a legfőbb egyházi méltóságokat nem akarja a bizottság a 10 évenkénti esetleges változásnak kitenni. Ezen állások betöltésénél az emberi élethez kötöttséget kívánja megtartani, annyival inkább, mert a püspök és főgondnok, mint ilyenek, állami törvényeink szerint az orszá­gos törvényhozás egyik házának is jogosított tagjai, tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom