Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.

1912. november 2.

1912 november 5-én. —• 151. 183 det mondott az intézet alapítóiról, babádi Madas Károlyról és Baár Jánosról. Az intézet a jobbmódú, művelt, úri osztályhoz tartozó ref. vallású leánynövendékek magasabb kiképzését tűzte ki célul. A jobb nevelésre és magasabb kiképzésre igényt tartó ref. családok leánygyermekeinek nevelőintézete tehát ez, mely a felsőbb leányiskolák számára kitűzött czélt: az általános műveltség nyújtását igyekszik lehetőleg legtökéletesebben a rábízott növendékeknek megadni, czélja továbbá, hogy növendékei számára egy modern nyelvnek (német, angol, franczia) az intézetben való megtanulását lehetővé tegye. Az idegen nyelveket külföldi (német, angol, franczia) tanítónők tanítják; e nyelvek elsajátítására a rendes tanítási órakon kívül is bő alkalma van a növendékeknek, minthogy szabad idejüket rendszerint valamely idegen nyelvű tanítónő felügyelete alatt töltik. A növendékeket nem osztály szerint, hanem a nyelvekben elért eredmény szerint osztják hat csoportra s a növendékek kötelesek egymás közt azt az idegen nyelvet beszélni, melyet a felügyelő tanító beszél. Az intézetben a nevelés iránya evangéliumi keresztyén szellemű. Munkás, erőteljes, öntudatos, házias, keresztyén leányokat óhajt nevelni. Igyekszik minden tekintetben elsőrendűt nyújtani a nélkül, hogy fényűzésre való hajlamot, nagyravágyást vagy nagy igényeket nevelne növendékeiben. Az ellátási és tanítási díj egész évre 1400 K. A tanítás a felsőbb leányiskolák számára kiadott miniszteri tanterv alapján történik. A mult évben végzett s az Értesítőben kimutatott tananyagot illetőleg a következő megjegyzéseket tesszük: A vallcístanból az I—II. oszt. újtestamentomi kijelentést, a III—IV. o. ugyanily módon a keresztyén erkölcstant, az V—VI. o. pedig a ker. egyháztörténetet a reformácziótól napjainkig tanulta a lefolyt tanévben. Szükségesnek Ítéljük, hogy gondoskodás történjék arról, hogy mindegyik osztály külön heti két órában a konventi tanterv alapján taníttassék s ezenkívül egyházi énekeink tanítására is 1—2 heti óra fordíttassék. E czélból az intézetnek rendes vallástanárról kellene gondoskodnia, a mely az intézet költségvetésének nagyobb megterhelésével nem is járna,