Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1911.

1911. október 21.

1911 június 22-én. — e. b. ü. 1. 326 adott nyilatkozatát, továbbá a vizsgálatot elrendelő végzést és az abban kitűzött vizsgálati pontokat, valamint ezen pontok alapján és sorrendjében felvett vizsgálati jegyzőkönyvet. Az ügyész a vizsgálati jegyzőkönyv felolvasása alkalmával mindjárt az első pontra vonalkozólag bejelenti. hogy a temetői fák kivágatásának ügyében esetleg a vizsgálat kiegészítésére vonatkozó indítványt fog tenni, miután a vizsgálat során beigazolódott, hogy 10—20 éves fák vágattak ki, holott tudomása szerint 32 éven alól levő fákat nem lett volna szabad kivágatni. Ezen indítványhoz panaszosok képviselője is hozzájárul. A védő sem ellenzi ezt. Ez ügyben az elnöki intézkedés az összes iiatok előterjesztése utánra halasztatik. A vizsgálati jegyzőkönyvnek a 4-ik vizsgálati pontra vonatkozó feljegyzésének előadása után úgy az ügyész, mint a panaszosok képviselője ugyancsak kiegészítési indítványt jelentenek be. Az előbbi kén e pontban foglalt vádra nézve a jelenlevő Bődy Lajos seregélyesi helyettes lelkésznek tanuként való kihallgatását. Az elnök e tekintetben is az iratok felolvasása után határoz. Az 5-ik pontnál az ügyész kérdést intéz az előadó bíróhoz az iránt, hogy a csendőri karhatalom kérése mely időben történt, miután az időnek aktaszerű igazolását a vád érdekében fontosnak tartja és e tekintetben is esetleg kiegészítési indítványt fog tenni. Az ügyész kérdéséhez a panaszosok képviselője és a védő is hozzájárul. Az előadó biró a kérdésre teljesen felvilágosító választ adván, azt mind az ügyész, mind a felek képviselői megnyugvással vették tudomásul. A vizsgálati jegyzőkönyvben panaszosok előadják, hogy a lelkészi szérűskertben a fentebbi években leégett, az egyházközség tulajdonát képező ú. n. «szemház*, és a biztosító társaság által adott kártérítési öszszeget a lelkész az ugyanakkor elégett ingóságaiért magának tartotta meg. Ügy az ügyész, mint a felek