Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1911.
1911. október 21.
152 1911 október 24-én. — 142. 143. és k. miniszter államsegélyből az 50U korona ellátási díjon kívül 500 koronára emelte fel, ámde a v. és k. miniszter 63,423/1909. és 93,636 1909. sz. rendeleteiben hangsúlyozottan kijelenti, hogy csak az intézményesen létesített állandó káplánságok részesitendők államsegélyben, a szolgálatképtelen lelkészek mellé ideiglenesen alkalmazott káplánságok csak azon esetben, ha a káplám kongrua czímen átalányöszszegben kiutalványozott államsegély azt megengedi. — Miután pedig a dencsházi s.-lelkészi állás csak az ottani lelkész szolgalatképtelensége idejére— tehát ideiglenesen áll fenn,—a miniszteri rendeletek értelmében kongruasegélyben jog szerint csak annyiban részesíthető, a mennyiben a meghatározott czélra kiutalt segélyösszeg fennmaradó része az ilyen segélyt megengedi és ezt a segélyt az egyetemes konvent a konventi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a dencsházi kongruás lelkésznek is megadta, a mennyiben a segédlelkészi fizetéshez és ellátáshoz évi 760 koronával járul akkor, a mikor maga a lelkész csak 240 koronát ad. A püspöki leirat teljesen a törvények és a miniszteri rendeletek alapján állván, az ellene beadott panasz elutasíttatik, annyival inkább, mert az egyetemes konvent f. évi 19. sz. határozatában általános érvénynyel kimondja, hogy «a lelkészek mellett, azok munkaképtelensége miatt alkalmazott káplánok részére évi 260 koronánál több kápláni fizetéskiegészítés nem folyósítható. 145. Olvastatott a káplánokat elhelyező bizottság következő jelentése:
