Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

60 1910 október 24-én. — 30. 31. 3-2. 33. tudomásul, hogy bizottsági ülések czéljaira a püspöki és elnöki szobák lesznek felhasználandók, továbbá hogy az orvos- és beteg-szobák a földszintre helyezendök el az eddig tervezett méretnél kisebb méretben és hogy az ily kép felszabaduló helyiség énekterem czéljaira használtassék. 5. Vagyonkezelő előterjeszti, hogy a néhai Madas Károly úr 1895 márczius 31-én kelt végrendelete alapján a dunamelléki ref. Egyházkerületre utóhagyományként szállott sári-i ingatlanok tulajdonjoga révén az időközben elhalt Begyáts Lénárd sári-i esperes-plébános a dunamelléki ref. Egyházkerülettől a plébániai épület újraépítését már 1905 óta kegyúri teherként követelte. A kegyuraság az egyházkerület részéről vitássá tétetvén, gróf Csáky Károly Emánuel, váczi megyés püspök úr a Pestvidéki kir. törvényszéknél 1906. évi 13578. szám alatt előzetes birói szakértői szemlét kért és foganatosíttatott. 1910 január 25-én Begyáts Lénárd esperes-plébános úr elhalálozván, a kegyurasági kérdés újból napirendre került és ennek folytán az egyházkerületi elnökség 1910. évi február hó 18-án a váczi megyés püspök úrtól azt kérte, hogy a vitás kegyúri jog kérdésének békés úton való rendezése czéljából a dunamelléki ref. Egyházkerület elnökségével tárgyalást kezdeni méltóztassék. E megkeresésben az egyházkerületi elnökség azt adta elő, hogy a dunamelléki ref. Egyházkerület terhére a kegyúri jogok és kötelezettségek a sári-i 20. és 25. sz. tkjvi betétbe felvett ingatlanokhoz kapcsolva nincsenek és ennélfogva a dunamelléki ref. Egyházkerületet a sári-i kegyuraság sem nem illeti, sem nem terheli azon a czímén, hogy az Egyházkerület ezen ingatlanoknak jelenlegi tulajdonosa. Erre a megkeresésre a váczi megyés püspök úr Váczon, 1910 márczius hó 18-án kelt válaszában annak adott kifejezést, hogy az Egyházkerület jogi álláspontját nem teszi magáévá, mert véleménye szerint az Egyházkerületnek a kegyuraságról kifejtett jogi nézete nemcsak a kegyuraság lényegével és rátiójával. hanem az e tárgyban hazánkban évtizedek óta kifejlődött és szilárdan megállapodott joggyakorlattal merev ellentétben van, hozzátévén, hogy az egyházjog sza-