Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

1910 október >26-án. — 216. 277 alap, melyen önműveléssel eredményesen tovább lehetne haladni. Állami és felekezeti képezdéink tuczatszámra adják évente a kántorképesítést, de a képesítettek közül alig kerül egy-kettő, a ki egy egyházi énekei tisztességesen el tudna játszani az orgonán». «A mai napon énekvezérképzésről voltaképen szó sincs /» Mindezek olyan meggondolatlanul, könnyelműen oda dobott állítások, melyekkel szemben — általánosítás folytán á mi tanítóképzőnk is érintve lévén — mi, a nagykőrösi ref. tanítóképzőintézet alulírott tanári testülete, a leghatározottabban felemeljük tiltakozó szónkat. Felekezeti képezdéink, nem szólva a kántorképzés és képesítéssel csak mellékesen íoglalkozó állami képzőkről, megtették a múltban, s fokozott mértékben megteszik a jelenben kötelességöket a leendő tanítók és énekvezérek zenei kiképzését illetőleg. Négy év alatt csak normális tehetség s mérsékelt szorgalom mellett is módjukban áll a jelölteknek magokat az (elméleti és gyakorlati) ének.- hegedűés orgonajátszásban oly mértékig kiképezni, hogy leendő munkakörükben, a fokozottabb igényeknek is megfelelni képesek. S elmondhatják, hogy növendékeink a magok részéről is becsületesen felhasználják, a rendelkezésre álló időt és alkalmat. Csak mint szerencsés kivételt említjük fel azon körülményt, hogy több egyenesen zenei pályán működő egyén (zenetanár, egyházi és dalegyleti karvezető) épen intézetünkben nyerte szakképzettségének fundamentumait. (Tanítóképezdénk ez idő szerinti zenetanárán kívül: Kőváry Ernő, székesfővárosi énektanár, néhai Mihó László, kecskeméti kántor, ki nemcsak a kecskeméti dalárdát emelte az ország legelső egyesületei közé, de épen módszeres énektanítói meglepő sikereivel, méltó csodálatba ejtette úgy a laikusokat, mint a szakértőket. — egykor tanítóképezdénknek voltak növendékei. Biztos tudomásunk szerint a debreczeni és nagyenyedi ref. képzők volt növendékei közül is, többen vannak állami tanítóképezdei zenetanári alkalmazásban.) De az átlagot véve is épen ellenkezője áll annak, a mivel az énekA

rezér urak a képzőintézeteket, tehát a mi iskolánkat is megbélyegezni akarják. Nem hogy a tuczat-